Skip to main content

TEXT 34

34. VERS

Devanagari

Devanagari

मृत्यु: सर्वहरश्चाहमुद्भ‍वश्च भविष्यताम् ।
कीर्ति: श्रीर्वाक्‍च नारीणां स्मृतिर्मेधा धृति: क्षमा ॥ ३४ ॥

Text

Szöveg

mṛtyuḥ sarva-haraś cāham
udbhavaś ca bhaviṣyatām
kīrtiḥ śrīr vāk ca nārīṇāṁ
smṛtir medhā dhṛtiḥ kṣamā
mṛtyuḥ sarva-haraś cāham
udbhavaś ca bhaviṣyatām
kīrtiḥ śrīr vāk ca nārīṇāṁ
smṛtir medhā dhṛtiḥ kṣamā

Synonyms

Szó szerinti jelentés

mṛtyuḥ — death; sarva-haraḥ — all-devouring; ca — also; aham — I am; udbhavaḥ — generation; ca — also; bhaviṣyatām — of future manifestations; kīrtiḥ — fame; śrīḥ — opulence or beauty; vāk — fine speech; ca — also; nārīṇām — of women; smṛtiḥ — memory; medhā — intelligence; dhṛtiḥ — firmness; kṣamā — patience.

mṛtyuḥ – halál; sarva-haraḥ – mindent elpusztító; ca – is; aham – Én vagyok; udbhavaḥ – nemzedék; ca – is; bhaviṣyatām – az eljövendő megnyilvánulások közül; kīrtiḥ – hírnév; śrīḥ – fenség és szépség; vāk – kellemes beszéd; ca – is; nārīṇām – a nők közül; smṛtiḥ – emlékezet; medhā – értelem; dhṛtiḥ – határozottság; kṣamā – türelem.

Translation

Fordítás

I am all-devouring death, and I am the generating principle of all that is yet to be. Among women I am fame, fortune, fine speech, memory, intelligence, steadfastness and patience.

Én vagyok a mindent elpusztító halál, és a jövőbeni megnyilvánulások teremtő elve. A nők közül a hírnév, szerencse, finom beszéd, memória, értelem, állhatatosság és türelem vagyok.

Purport

Magyarázat

As soon as a man is born, he dies at every moment. Thus death is devouring every living entity at every moment, but the last stroke is called death itself. That death is Kṛṣṇa. As for future development, all living entities undergo six basic changes. They are born, they grow, they remain for some time, they reproduce, they dwindle, and finally they vanish. Of these changes, the first is deliverance from the womb, and that is Kṛṣṇa. The first generation is the beginning of all future activities.

Az ember születésétől kezdve minden pillanattal közelebb kerül a halálhoz. A halál tehát minden másodpercben pusztítja az élőlényeket, de csupán a végső kegyelemdöfést hívják halálnak. Ez a halál Kṛṣṇa. Fejlődése során minden élőlény hat alapvető változáson megy keresztül: megszületik, növekedik, egy ideig változatlan, sokasodik, sorvad és végül elpusztul. Ezek közül az első a születés az anyaméhből, s ez Kṛṣṇa. Az első születés a kezdete minden jövőbeli tettnek.

The seven opulences listed – fame, fortune, fine speech, memory, intelligence, steadfastness and patience – are considered feminine. If a person possesses all of them or some of them he becomes glorious. If a man is famous as a righteous man, that makes him glorious. Sanskrit is a perfect language and is therefore very glorious. If after studying one can remember a subject matter, he is gifted with a good memory, or smṛti. And the ability not only to read many books on different subject matters but to understand them and apply them when necessary is intelligence (medhā), another opulence. The ability to overcome unsteadiness is called firmness or steadfastness (dhṛti). And when one is fully qualified yet is humble and gentle, and when one is able to keep his balance both in sorrow and in the ecstasy of joy, he has the opulence called patience (kṣamā).

A hét felsorolt fenséges tulajdonságot – hírnév, szerencse, finom beszéd, emlékezet, értelem, állhatatosság és türelem – női tulajdonságnak tekintik. Aki rendelkezik e tulajdonságok mindegyikével vagy néhánnyal közülük, az dicsővé válik. Ha egy ember becsületességéről híres, dicsőségesnek kell tekinteni. A szanszkrit tökéletes nyelv, és ezért nagyon magasztos. Ha egy témát tanulmányozva valaki képes emlékezni arra, akkor jó emlékezőképességgel, vagyis smṛtivel rendelkezik. Azt a képességet, amellyel az ember nemcsak el tud olvasni számtalan különféle témájú könyvet, de meg is érti azokat, s tudását alkalmazni is tudja, amikor szüksége van rá, értelemnek (medhānak) nevezik, ami szintén egy nagyszerű tulajdonság. Azt a képességet, amellyel valaki legyőzi a bizonytalanságot, határozottságnak vagy állhatatosságnak (dhṛtinek) nevezik. Ha pedig valakiben teljes mértékben megtalálható minden jó tulajdonság, mégis alázatos és szelíd, s kiegyensúlyozott marad akkor is, ha szomorúság éri vagy az öröm eksztázisa árasztja el, arról elmondhatjuk, hogy rendelkezik a türelem (kṣamā) jó tulajdonságával.