TEXT 31
31. VERS
Text
Szöveg
śaśvac-chāntiṁ nigacchati
kaunteya pratijānīhi
na me bhaktaḥ praṇaśyati
śaśvac-chāntiṁ nigacchati
kaunteya pratijānīhi
na me bhaktaḥ praṇaśyati
Synonyms
Szó szerinti jelentés
kṣipram — sehr bald; bhavati — wird; dharma-ātmā — rechtschaffen; śaśvat-śāntim — beständigen Frieden; nigacchati — erlangt; kaunteya — o Sohn Kuntīs; pratijānīhi — verkünde; na — niemals; me — Mein; bhaktaḥ — Geweihter; praṇaśyati — geht zugrunde.
kṣipram – hamarosan; bhavati – válik; dharma-ātmā – erényessé; śaśvat-śāntim – maradandó békét; nigacchati – elér; kaunteya – ó, Kuntī fia; pratijānīhi – hirdesd; na – sohasem; me – az Én; bhaktaḥ – bhaktám; praṇaśyati – megsemmisül.
Translation
Fordítás
Sehr bald wird er rechtschaffen und erlangt beständigen Frieden. O Sohn Kuntīs, verkünde kühn, daß Mein Geweihter niemals vergeht.
Hamarosan tisztességessé válik és maradandó békét ér el. Ó, Kuntī fia, hirdesd bátran: az Én hívem nem vész el soha!
Purport
Magyarázat
ERLÄUTERUNG: Dieser Vers sollte nicht mißverstanden werden. Im Siebten Kapitel sagt der Herr, daß jemand, der Schlechtes tut, kein Geweihter des Herrn werden kann. Wer kein Geweihter des Herrn ist, hat keinerlei gute Eigenschaften. Es bleibt daher die Frage offen, wie jemand ein reiner Gottgeweihter sein kann, wenn er, unbeabsichtigt oder absichtlich, verabscheuenswerten Tätigkeiten nachgeht. Diese Frage ist tatsächlich berechtigt. Jene gottlosen Menschen, die sich, wie im Siebten Kapitel erklärt wurde, niemals dem hingebungsvollen Dienst des Herrn zuwenden, haben keine guten Eigenschaften. Dies wird auch im Śrīmad- Bhāgavatam bestätigt. Im allgemeinen ist ein Gottgeweihter, der den neun Arten hingebungsvoller Tätigkeiten nachgeht, damit beschäftigt, sein Herz von aller materiellen Verunreinigung zu befreien. Er nimmt die Höchste Persönlichkeit Gottes in sein Herz auf, und so werden alle sündhaften Verunreinigungen ganz natürlich fortgewaschen. Durch ständiges Denken an den Höchsten Herrn wird er von Natur aus rein. Den Veden zufolge gibt es eine bestimmte Regel, die vorsieht, daß man sich gewissen rituellen Vorgängen der Läuterung unterziehen muß, wenn man von seiner erhabenen Stellung fällt. Hier aber gibt es keine solche Bedingung, denn der Läuterungsvorgang findet bereits im Herzen des Gottgeweihten statt, da dieser sich ständig an die Höchste Persönlichkeit Gottes erinnert. Deshalb sollte das Chanten von Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare ohne Unterlaß fortgesetzt werden. Das wird einen Gottgeweihten vor jedem unbeabsichtigten Zufallkommen beschützen. So wird er für immer von allen materiellen Verunreinigungen frei bleiben.
Ezt a verset szintén nem szabad félreértenünk. A hetedik fejezetben azt mondja az Úr Kṛṣṇa, hogy aki bűnös tetteket követ el, az nem lehet az Úr bhaktája, aki pedig nem bhakta, annak nincsenek jó tulajdonságai. Felmerülhet a kérdés, hogy a véletlenül vagy akarattal bűnt elkövető ember hogyan lehet tiszta bhakta? A kérdés jogos. A hetedik fejezet és a Śrīmad-Bhāgavatam egyaránt kijelenti: a bűnös tettek elkövetői, akik sohasem kezdik el az Úr odaadó szolgálatát, nem rendelkeznek jó tulajdonságokkal. Az odaadó szolgálat kilenc tevékenységével a bhakta általában minden anyagi szennyeződéstől megtisztítja a szívét. Szívébe zárja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s így természetesen minden bűnös szennyeződéstől megszabadul, s örökké a Legfelsőbb Úrra gondolva jelleme is megtisztul. A Védák bizonyos szabályokat, adott rítusok végrehajtását írják elő a fejlett síkról visszaeső ember számára, hogy megtisztulhasson. A bhaktának azonban nincs szüksége arra, hogy e tisztító rítusokat végrehajtsa, mert mivel állandóan az Istenség Legfelsőbb Személyiségére gondol, a tisztító folyamatokat a szívében végzi. Ezért kell szünet nélkül a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekelnie. Ez meg fogja védeni minden alkalmi visszaeséstől, s így végleg ellenáll minden anyagi fertőzésnek.