TEXT 47
47. VERS
Text
Szöveg
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ
mad-gatenāntar-ātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yukta-tamo mataḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
yoginām — von yogīs; api — auch; sarveṣām — allen Arten von; mat- gatena — in Mir weilend, immer an Mich denkend; antaḥ-ātmanā — im Innern; śraddhā-vān — voller Glauben; bhajate — bringt transzendentalen liebevollen Dienst dar; yaḥ — derjenige, der; mām — Mir (dem Höchsten Herrn); saḥ — er; me — von Mir; yukta-tamaḥ — der größte yogī; mataḥ — wird betrachtet als.
yoginām – a yogīk közül; api – is; sarveṣām – valamennyi közül; mat-gatena – Bennem lakozva, mindig Rám gondolva; antaḥ-ātmanā – magában; śraddhā-vān – teljes hittel; bhajate – transzcendentális szerető szolgálatot végez; yaḥ – aki; mām – Nekem (a Legfelsőbb Úrnak); saḥ – ő; me – Általam; yukta-tamaḥ – a legnagyobb yogīnak; mataḥ – van tekintve.
Translation
Fordítás
Und von allen yogīs ist derjenige, der großen Glauben besitzt und immer in Mir weilt, immer an Mich denkt und Mir transzendentalen liebevollen Dienst darbringt, am engsten mit Mir in yoga vereint, und er ist der höchste von allen. Das ist Meine Meinung.
Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb. Ez az Én véleményem.
Purport
Magyarázat
ERLÄUTERUNG: Das Wort bhajate ist hier von Bedeutung. Bhajate hat seine Wurzel in dem Verb bhaj, das verwendet wird, wenn es notwendig ist, Dienst darzubringen. Das Wort „verehren“ kann nicht im gleichen Sinne wie bhaj gebraucht werden. Verehren bedeutet bewundern oder jemandem, der es Wert ist, Achtung und Ehre zu erweisen. Aber Dienst mit Liebe und Glauben ist besonders für die Höchste Persönlichkeit Gottes bestimmt. Man kann es vermeiden, einen achtbaren Menschen oder einen Halbgott zu verehren, und man wird vielleicht als unhöflich bezeichnet, aber den Dienst für den Höchsten Herrn kann man nicht vermeiden, ohne sich selbst tief ins Verderben zu stürzen. Jedes Lebewesen ist ein Teil des Herrn, der Höchsten Persönlichkeit Gottes, daher ist es die wesensgemäße Bestimmung eines jeden Lebewesens, Ihm zu dienen. Wenn das Lebewesen dies unterläßt, kommt es zu Fall. Dies wird im Bhāgavatam (11.5.3) wie folgt bestätigt:
Ebben a versben a bhajate szónak nagy jelentősége van. Töve a bhaj ige, amit a szolgálattal kapcsolatban használnak. A magyar „imádat” szó nem egészen ugyanazt jelenti, mint a bhaj. Imádat alatt csodálatot, tiszteletet és megbecsülést értünk egy arra méltó személy iránt. A szeretettel és hűséggel végzett szolgálat azonban legfőképpen az Istenség Legfelsőbb Személyiségét illeti meg. Ha valaki elmulasztja egy tiszteletre méltó ember vagy egy félisten imádatát, legfeljebb udvariatlannak nevezhető, ám a Legfelsőbb Úr szolgálatát senki sem kerülheti el anélkül, hogy ez súlyos ítéletet ne vonna maga után. Minden élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, ezért eredeti természetéből adódóan az a feladata, hogy a Legfelsőbb Urat szolgálja. Aki nem tesz ennek eleget, az elbukik. Ezt a Bhāgavatam (11.5.3) az alábbi versben erősíti meg:
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ
ātma-prabhavam īśvaram
na bhajanty avajānanti
sthānād bhraṣṭāḥ patanty adhaḥ
„Jeder, der seine Pflicht gegenüber dem urersten Herrn, der Quelle aller Lebewesen, vernachlässigt und Ihm nicht dient, wird mit Sicherheit von seiner wesensgemäßen Stellung fallen.“
„Aki nem szolgálja az elsődleges Urat, minden élőlény eredetét, s elhanyagolja kötelességét Vele szemben, az biztosan visszaesik eredeti helyzetéből.”
Auch in diesem Vers wird das Wort bhajanti gebraucht. Folglich läßt sich das Wort bhajanti nur auf den Höchsten Herrn anwenden, wohingegen sich das Wort „verehren“ auch auf Halbgötter oder jedes andere gewöhnliche Lebewesen beziehen kann. Das Wort avajānanti, das in diesem Vers des Śrīmad-Bhāgavatam vorkommt, findet man auch in der Bhagavad-gītā: avajānanti māṁ mūḍhāḥ „Nur Toren und Schurken verspotten die Höchste Persönlichkeit Gottes, Śrī Kṛṣṇa.“ Solche Toren maßen es sich an, Kommentare zur Bhagavad-gītā zu schreiben, ohne dem Herrn gegenüber eine dienende Haltung einzunehmen. Folglich sind sie auch unfähig, zwischen dem Wort bhajanti und dem Wort „verehren“ richtig zu unterscheiden.
Ez a vers szintén a bhajanti szót használja. Ez a szó tehát egyedül a Legfelsőbb Személyre vonatkozhat, míg az „imádat” szó a félistenekkel vagy bármilyen közönséges élőlénnyel kapcsolatban használható. A Śrīmad-Bhāgavatam e versében említett avajānanti szó a Bhagavad-gītāban is előfordul. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ: „Csupán az ostobák és a gazemberek gúnyolják ki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az Úr Kṛṣṇát.” Ezek az ostobák arra vetemednek, hogy magyarázatokat írjanak a Bhagavad-gītāhoz, ám semmi hajlandóságot nem mutatnak az Úr odaadó szolgálatára. Így természetesen nem tudnak megfelelő módon különbséget tenni a bhajanti és az „imádat” szó között.
Alle Arten von yoga-Vorgängen gipfeln in bhakti-yoga. Alle anderen yogas sind nichts weiter als Mittel, um zum Punkt der bhakti im bhakti-yoga zu kommen. Yoga bedeutet eigentlich bhakti-yoga, denn alle anderen Formen von yoga sind nichts weiter als Schritte auf dem Weg zum Ziel, bhakti-yoga. Zwischen dem Beginn des karma-yoga und dem Ende des bhakti-yoga liegt ein langer Weg der Selbstverwirklichung. Man beginnt diesen Pfad mit karma-yoga, wobei man auf fruchttragende Ergebnisse verzichtet. Wenn karma-yoga an Wissen und Entsagung zunimmt, nennt man diese Stufe jñāna-yoga. Wenn sich jñāna-yoga durch verschiedene körperliche Übungen zu Meditation über die Überseele entwickelt und der Geist auf die Überseele gerichtet ist, wird dies aṣṭāṅga-yoga genannt. Und wenn man über aṣṭāṅga-yoga hinausgeht und sich direkt der Höchsten Persönlichkeit Gottes, Kṛṣṇa, zuwendet, wird dies bhakti-yoga, die höchste Stufe, genannt. Eigentlich ist bhakti- yoga das endgültige Ziel, doch um bhakti-yoga genau zu analysieren, muß man diese anderen yogas verstehen. Der yogī, der sich immer weiter vorwärtsbewegt, befindet sich daher auf dem wahren Pfad des ewigen Glücks. Wer aber an einem bestimmten Punkt stehenbleibt und nicht weiter fortschreitet, wird dementsprechend karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī usw. genannt. Wenn jemand das Glück hat, bis zur Stufe des bhakti-yoga zu kommen, kann man darauf schließen, daß er alle anderen yogas hinter sich gelassen hat. Kṛṣṇa-bewußt zu werden ist daher die höchste Stufe des yoga, genauso wie von den Himālayas, die das höchste Gebirge der Welt darstellen, der allesüberragende Mount Everest als der höchste Gipfel bezeichnet wird.
Valamennyi yoga a bhakti-yogában tetőzik, s ezen kívül minden más yoga csupán eszköz arra, hogy az ember elérje a bhaktit a bhakti-yogában. A yoga valójában bhakti-yogát jelent, mert minden yoga fokozatosan az igazi cél, a bhakti-yoga felé vezeti az embert. A karma-yoga elejétől a bhakti-yoga végéig hosszú út vezet az önmegvalósításig. Ennek az útnak az eleje a tettek gyümölcséről lemondó cselekvés, vagyis a karma-yoga. Ha ehhez később tudás és lemondás járul, akkor jñāna-yogának hívják. Amikor az ember a jñāna-yogában a különböző testgyakorlatokkal a Felsőlelken meditál, s elméjét Rá szögezi, azt aṣṭāṅga-yogának hívják. A csúcsot a bhakti-yoga jelenti, amikor a yogī – az aṣṭāṅga-yogán túlhaladva – eléri az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát. Valójában a bhakti-yoga a legvégső cél, de ahhoz, hogy a bhakti-yogát valaki részletesen elemezni tudja, meg kell értenie a többi yoga-folyamatot. A fejlődő yogī ezért az örök szerencséhez vezető igazi utat járja. Aki megáll egy bizonyos ponton, s nem halad tovább, annak neve ennek alapján karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī, haṭha-yogī stb. Ám ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut a bhakti-yogáig, tudhatjuk, hogy minden más yoga-folyamaton túlhaladt már. Kṛṣṇa-tudatúvá válni ezért a yoga legmagasabb fokának elérését jelenti, éppen úgy, mint amikor a Himalájáról szólva a világ legmagasabb hegységére utalunk, melynek a Mount Everest a csúcsa.
Nur wenn man sehr vom Glück begünstigt ist, kommt man zum Pfad des bhakti-yoga und erreicht Kṛṣṇa-Bewußtsein, die ideale Stellung gemäß den vedischen Schriften. Der vollkommene yogī richtet seinen Geist auf Kṛṣṇa, der Śyāmasundara genannt wird, dessen bezaubernde Körpertönung der Farbe einer Wolke gleicht, dessen lotosgleiches Antlitz wie die Sonne leuchtet, dessen Gewand mit funkelnden Juwelen besetzt ist und dessen Körper mit Blumengirlanden geschmückt ist. Seine prachtvolle Ausstrahlung, brahmajyoti genannt, erleuchtet alle Himmelsrichtungen. Er inkarniert Sich in verschiedenen Formen, wie Rāma, Nṛsiṁha, Varāha und Kṛṣṇa, die Höchste Persönlichkeit Gottes, und Er erscheint wie ein Mensch, als der Sohn Mutter Yaśodās, und Er ist als Kṛṣṇa, Govinda und Vāsudeva bekannt. Er ist das vollkommene Kind, der vollkommene Ehemann, der vollkommene Freund und Meister, und Er birgt alle Reichtümer und alle transzendentalen Eigenschaften in Sich. Wer sich all dieser Merkmale des Herrn immer völlig bewußt ist, wird als der höchste yogī bezeichnet.
Aki a bhakti-yoga útját járva elérkezik a Kṛṣṇa-tudathoz, s a Védák útmutatását követve jó helyzetbe kerül, az nagyon szerencsésnek mondható. Az ideális yogī figyelmét Kṛṣṇára összpontosítja, akit Śyāmasundarának hívnak, és akinek színe épp oly gyönyörű, mint a felhőé. Lótuszvirághoz hasonlatos arca ragyog, mint a nap, s öltözékét csillogó ékkövek, testét virágfüzérek díszítik. Minden oldalról fenséges lelki fény, a brahmajyoti veszi körül. Különböző formákban száll alá e világba, mint például Rāma, Nṛsiṁha, Varāha és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Emberhez hasonló formájában Yaśodā anya gyermekeként jelenik meg, és Kṛṣṇának, Govindának és Vāsudevának nevezik. Ő a tökéletes gyermek, férj, barát és mester, és minden fenséggel és transzcendentális tulajdonsággal teljes mértékben rendelkezik. Aki örökké tudatában van az Úr e tulajdonságainak, azt a legkiválóbb yogīnak nevezik.
Wie in allen vedischen Schriften bestätigt wird, kann diese Stufe höchster Vollkommenheit im yoga nur durch bhakti-yoga erreicht werden:
Valamennyi védikus írás megerősíti, hogy a yoga legtökéletesebb szintjét csakis a bhakti-yogával lehet elérni:
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ
yathā deve tathā gurau
tasyaite kathitā hy arthāḥ
prakāśante mahātmanaḥ
„Jenen großen Seelen, die bedingungslosen Glauben an den Herrn und den spirituellen Meister haben, wird die gesamte Bedeutung des vedischen Wissens automatisch offenbart.“ (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23)
„A védikus tudás igazi jelentése csak azon nagy lelkek előtt tárul fel magától, akiknek rendíthetetlen hitük van mind az Úrban, mind a lelki tanítómesterben” (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.23).
Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „Bhakti bedeutet hingebungsvoller Dienst für den Herrn, frei von dem Wunsch nach materiellem Gewinn, sowohl in diesem als auch im nächsten Leben. Frei von solchen Neigungen, sollte man den Geist völlig in den Höchsten versenken. Das ist die Bedeutung von naiṣkarmya.“ (Gopāla- tāpanī Upaniṣad 1.15)
Bhaktir asya bhajanaṁ tad ihāmutropādhi-nairāsyenāmuṣmin manaḥ-kalpanam, etad eva naiṣkarmyam. „A bhakti azt az Úrnak végzett odaadó szolgálatot jelenti, amikor valaki mentes attól a vágytól, hogy jelenlegi vagy elkövetkező életében anyagi haszonra tegyen szert. Az ember az ilyen hajlamoktól megszabadulva merítse elméjét teljesen a Legfelsőbbe. Ez a naiṣkarmya célja” (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.15).
Dies sind einige der Mittel zur Ausübung von bhakti, Kṛṣṇa-Bewußtsein, der höchsten Stufe der Vollkommenheit des yoga-Systems.
Ez tehát néhány olyan folyamat, ami a bhakti, vagyis a Kṛṣṇa-tudat végzését segíti, amely a yoga-rendszer legtökéletesebb szintje.
Hiermit enden die Bhaktivedanta-Erläuterungen zum Sechsten Kapitel der Śrīmad Bhagavad-gītā mit dem Titel: „Dhyāna-yoga“.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā hatodik fejezetéhez, melynek címe: „Dhyāna-yoga”.