TEXT 18
18. VERS
Text
Szöveg
brāhmaṇe gavi hastini
śuni caiva śva-pāke ca
paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ
brāhmaṇe gavi hastini
śuni caiva śva-pāke ca
paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
vidyā — mit Wissen; vinaya — und edler Natur; sampanne — voll ausgestattet; brāhmaṇe — im brāhmaṇa; gavi — in der Kuh; hastini — im Elefanten; śuni — im Hund; ca — und; eva — gewiß; śva-pāke — in dem Hundeesser (dem Kastenlosen); ca — beziehungsweise; paṇḍitāḥ — diejenigen, die weise sind; sama-darśinaḥ — die mit gleicher Sicht sehen.
vidyā – a műveltséggel; vinaya – és kedvességgel; sampanne – teljes mértékben rendelkező; brāhmaṇe – brāhmaṇára; gavi – a tehénre; hastini – az elefántra; śuni – a kutyára; ca – és; eva – bizony; śva-pāke – a kutyaevőre (a kaszton kívülire); ca – külön-külön; paṇḍitāḥ – a bölcsek; sama-darśinaḥ – ugyanúgy tekintenek.
Translation
Fordítás
Die demütigen Weisen sehen kraft wahren Wissens einen gelehrten und edlen brāhmaṇa, eine Kuh, einen Elefanten, einen Hund und einen Hundeesser [Kastenlosen] mit gleicher Sicht.
Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén ugyanúgy tekintenek a tanult és szelíd brāhmaṇára, a tehénre, az elefántra, a kutyára és a kutyaevőre [a kaszton kívülire] is.
Purport
Magyarázat
ERLÄUTERUNG: Ein Kṛṣṇa-bewußter Mensch macht keinen Unterschied zwischen Lebensformen oder Kasten. Der brāhmaṇa und der Kastenlose mögen vom sozialen Standpunkt aus betrachtet verschieden sein, so wie auch ein Hund, eine Kuh und ein Elefant in bezug auf die Lebensform verschieden sind, doch diese Unterschiede des Körpers sind in den Augen eines gelehrten Transzendentalisten bedeutungslos. Dies ist so, weil er sie alle in ihrer Beziehung zum Höchsten sieht, denn der Höchste Herr ist durch Seine vollständige Erweiterung als Paramātmā im Herzen eines jeden gegenwärtig. Ein solches Verständnis vom Höchsten ist wirkliches Wissen. Der Herr ist jedem Lebewesen in gleichem Maße gütig gesinnt, da Er alle als Freund behandelt, unabhängig davon, zu welcher Kaste oder Lebensart der Körper gehört. Die Lebewesen mögen sich in den verschiedensten Umständen befinden, doch der Herr behält immer Seine Stellung als Paramātmā bei. Der Herr ist sowohl im Kastenlosen als auch im brāhmaṇa als Paramātmā gegenwärtig, obwohl der Körper eines brāhmaṇa und der eines Kastenlosen nicht das gleiche sind. Die Körper sind materielle Erzeugnisse der verschiedenen Erscheinungsweisen der materiellen Natur, doch die Seele und die Überseele im Körper sind von der gleichen spirituellen Eigenschaft. Daß die Seele und die Überseele qualitativ gleich sind, bedeutet jedoch nicht, daß sie auch in der Quantität gleich sind, denn die individuelle Seele ist nur in ihrem jeweiligen Körper gegenwärtig, wohingegen der Paramātmā in allen Körpern gegenwärtig ist. Ein Kṛṣṇa-bewußter Mensch ist sich dessen völlig bewußt, und daher ist er wahrhaft gelehrt und sieht alles mit gleicher Sicht. Die gemeinsamen Merkmale der Seele und der Überseele bestehen darin, daß sie beide bewußt, ewig und glückselig sind. Der Unterschied jedoch liegt darin, daß sich die individuelle Seele nur des Bereiches innerhalb der Grenzen ihres eigenen Körpers bewußt ist, wohingegen Sich die Überseele aller Körper bewußt ist. Die Überseele ist ohne Unterschied in allen Körpern gegenwärtig.
A Kṛṣṇa-tudatú ember nem tesz semmilyen különbséget a fajok vagy kasztok között. A brāhmaṇa és a kaszton kívüli ember társadalmi szemszögből különbözhet egymástól, s a kutya, a tehén vagy az elefánt is a fajtáját tekintve, ám a művelt transzcendentalista számára ezek a testi különbségek nem jelentenek semmit. Ennek az az oka, hogy valamennyien kapcsolatban állnak a Legfelsőbbel, hiszen a Legfelsőbb Úr Paramātmāként, saját teljes részeként mindenki szívében jelen van. Ha ezt megértjük, igazi tudásra teszünk szert. Ami pedig a különféle fajokban vagy kasztokban megszülető testeket illeti, az Úr mindenkihez egyformán kedves, mert minden élőlényt a barátjának tekint, ám mindig megmarad Paramātmānak, függetlenül az élőlények körülményeitől. Az Úr Paramātmāként jelen van a kaszton kívüli és a brāhmaṇa szívében is, noha e két test különbözik egymástól. A testek az anyagi természet különféle kötőerőinek anyagi termékei, ám a testen belüli lélek és a Felsőlélek egyaránt lelki természetű. A kettőjük között fennálló minőségi hasonlóság azonban nem teszi őket mennyiség szempontjából is egyenlővé, mivel az egyéni lélek csak egy adott testben van jelen, míg a Paramātmā minden testben ott lakozik. A Kṛṣṇa-tudatú ember tökéletesen tisztában van ezzel, ezért hát valóban művelt, s mindenkit egyenlőnek lát. A lélek és a Felsőlélek közös jellemzője, hogy mindkettő tudattal rendelkezik, örökkévaló és boldogsággal teli. A különbség annyi közöttük, hogy az egyéni lélek tudata csak a test korlátolt hatáskörére terjed ki, míg a Felsőléleké minden testre. Ő tehát valamennyi testben jelen van, megkülönböztetés nélkül.