Skip to main content
Bibliothek » Bhagavad-gītā wie sie ist » ACHTZEHNTES KAPITEL

TEXT 4

4. VERS

Text

Szöveg

niścayaṁ śṛṇu me tatra
tyāge bharata-sattama
tyāgo hi puruṣa-vyāghra
tri-vidhaḥ samprakīrtitaḥ
niścayaṁ śṛṇu me tatra
tyāge bharata-sattama
tyāgo hi puruṣa-vyāghra
tri-vidhaḥ samprakīrtitaḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

niścayam — Gewißheit; śṛṇu — höre; me — von Mir; tatra — in dieser Hinsicht; tyāge — in bezug auf Entsagung; bharata-sat-tama — o bester der Bhāratas; tyāgaḥ — Entsagung; hi — gewiß; puruṣa-vyāghra — o Tiger unter den Menschen; tri-vidhaḥ — von dreierlei Art; samprakīrtitaḥ — wird erklärt.

niścayam – bizonyosságot; śṛṇu – halld; me – Tőlem; tatra – ott; tyāge – a lemondással kapcsolatban; bharata-sat-tama – ó, legkiválóbb Bhārata; tyāgaḥ – lemondás; hi – bizony; puruṣa-vyāghra – ó, tigris az emberek között; tri-vidhaḥ – háromfélének; samprakīrtitaḥ – említik.

Translation

Fordítás

O bester der Bhāratas, höre nun Mein Urteil über Entsagung. O Tiger unter den Menschen, die Schriften erklären, daß es dreierlei Arten von Entsagung gibt.

Ó, legkiválóbb Bhārata, halld most az Én véleményem a lemondásról! Ó, tigris az emberek között, az írások háromféle lemondásról tesznek említést.

Purport

Magyarázat

ERLÄUTERUNG: Über Entsagung gibt es verschiedene Auffassungen, doch hier verkündet Śrī Kṛṣṇa, die Höchste Persönlichkeit Gottes, Sein Urteil, das als endgültig akzeptiert werden sollte. Selbst die Veden sind nichts anderes als Gesetze, die von Ihm gegeben wurden, und hier ist Er persönlich gegenwärtig. Deshalb sollten die Worte des Herrn als endgültig akzeptiert werden. Der Herr sagt hier, daß man entsprechend den Erscheinungsweisen der materiellen Natur zwischen verschiedenen Arten von Entsagung unterscheiden muß.

Habár a lemondásról alkotott vélemények megoszlanak, Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége elmondja az Ő véleményét, amit döntőnek kell tekintenünk. A Védákat végső soron azok a törvények alkotják, amiket az Úr hozott. Most az Úr személyesen van jelen, így az Ő szavát kell véglegesnek tekintenünk. Kijelenti, hogy a lemondást aszerint kell megítélnünk, hogy az anyagi természet mely kötőerejében végzik.