TEXT 17

17. VERS

Text

Szöveg

yasya nāhaṅkṛto bhāvo
buddhir yasya na lipyate
hatvāpi sa imāḻ lokān
na hanti na nibadhyate

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yasya — jemand, dessen; na — niemals; ahaṅkṛtaḥ — des falschen Ego; bhāvaḥ — Natur; buddhiḥ — Intelligenz; yasya — jemand, dessen; na — niemals; lipyate — ist angehaftet; hatvā — tötend; api — sogar; saḥ — er; imān — diese; lokān — Welt; na — niemals; hanti — tötet; na — niemals; nibadhyate — wird verstrickt.

yasya – akinek; na – sohasem; ahaṅkṛtaḥ – hamis egóból származó; bhāvaḥ – a természete; buddhiḥ – az értelme; yasya – akinek; na – sohasem; lipyate – ragaszkodik; hatvā – megölve; api – habár; saḥ – ő; imān – ezeket; lokān – az embereket; na – sohasem; hanti – öl; na – sohasem; nibadhyate – kötődik.

Translation

Fordítás

Jemand, der nicht vom falschen Ego motiviert ist und dessen Intelligenz nie in Verwirrung gerät, tötet nicht, selbst wenn er in dieser Welt Menschen tötet. Und er wird durch seine Handlungen auch nicht gebunden.

Akit nem a hamis ego ösztönöz, és értelme mentes az anyagi kötelékektől, az nem gyilkos, még ha embereket is öl e világban, s tettei nem kötik le.

Purport

Magyarázat

ERLÄUTERUNG: Der Herr gibt Arjuna in diesem Vers zu verstehen, daß sein Wunsch, nicht zu kämpfen, dem falschen Ego entspringt. Arjuna hielt sich selbst für den Handelnden, wobei er jedoch vergaß, die innere und äußere Sanktion des Höchsten zu berücksichtigen. Und wenn jemand nicht weiß, daß es eine höchste Sanktion gibt, stellt sich die Frage, warum er überhaupt handeln soll. Doch jemand, der die Faktoren einer Handlung kennt – die Werkzeuge der Handlung, sich selbst als den Handelnden und den Herrn als den höchsten Sanktionierenden –, ist in allem, was er tut, vollkommen. Ein solcher Mensch ist nie in Illusion. Unabhängiges Handeln und die daraus entstehende Verantwortung sind auf falsches Ego und auf Gottlosigkeit zurückzuführen, das heißt auf einen Mangel an Kṛṣṇa-Bewußtsein. Jemand, der im Kṛṣṇa-Bewußtsein unter der Führung der Überseele, der Höchsten Persönlichkeit Gottes, handelt, tötet nicht, obwohl er tötet. Er wird auch nie von der Reaktion auf solches Töten beeinflußt. Wenn ein Soldat auf Befehl eines höheren Offiziers tötet, ist er keiner Bestrafung ausgesetzt; wenn er aber aus eigenem Interesse tötet, wird er zweifellos von einem Gericht verurteilt.

Ebben a versben az Úr elmondja Arjunának, hogy az a vágya, hogy ne harcoljon, hamis egójából fakad. Arjuna azt hitte, ő a cselekvő, s nem gondolt arra, hogy minden tetthez a kívülről és belülről érkező legfelsőbb jóváhagyás szükséges. Miért is cselekedne valaki, ha nem tud a felsőbb jóváhagyásról? Aki azonban ismeri a tettek eszközeit, és tudja, hogy ő a cselekvő, a Legfelsőbb Úr pedig a végső szentesítő, az mindent tökéletesen hajt végre. Az ilyen ember soha sincs illúzióban. A saját magunkra vonatkoztatott tevékenység és felelősség a hamis egóból és istentagadásból, illetve a Kṛṣṇa-tudat hiányából fakad. Aki Kṛṣṇa-tudatban, a Felsőlélek vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítása alatt cselekszik, az nem öl, még ha úgy is tűnik, s az ölés visszahatásainak sincs kitéve soha. Azt a katonát, aki feljebbvalója parancsára öl, nem tekintik bűnösnek. Ha azonban személyes érdekből ont vért, akkor tettét a bíróság bizonyosan elítéli.