TEXT 25
25. VERS
Text
Szöveg
kecid ātmānam ātmanā
anye sāṅkhyena yogena
karma-yogena cāpare
kecid ātmānam ātmanā
anye sāṅkhyena yogena
karma-yogena cāpare
Synonyms
Szó szerinti jelentés
dhyānena — durch Meditation; ātmani — im Selbst; paśyanti — sehen; kecit — einige; ātmānam — die Überseele; ātmanā — durch den Geist; anye — andere; sānkhyena — der philosophischen Erörterung; yogena — durch das yoga-System; karma-yogena — durch Tätigkeiten ohne fruchtbringenden Wunsch; ca — auch; apare — andere.
dhyānena – meditáció által; ātmani – önmagukban; paśyanti – látják; kecit – néhányan; ātmānam – a Felsőlelket; ātmanā – az elmével; anye – mások; sāṅkhyena – filozófiai érveléssel; yogena – a yoga-rendszer segítségével; karma-yogena – a munka gyümölcseire nem vágyva végzett tettekkel; ca – is; apare – mások.
Translation
Fordítás
Einige erkennen die Überseele in ihrem Innern durch Meditation, andere durch die Entwicklung von Wissen und wieder andere durch Tätigkeiten ohne fruchtbringende Wünsche.
A Felsőlelket egyesek meditációban, mások a tudás művelésével, megint mások az érdek nélküli tettek révén látják meg magukban.
Purport
Magyarázat
ERLÄUTERUNG: Der Herr erklärt Arjuna, daß die bedingten Seelen in bezug auf ihre Suche nach Selbstverwirklichung in zwei Gruppen eingeteilt werden können. Die Atheisten, Agnostiker und Skeptiker haben keinen Sinn für spirituelles Verständnis. Doch es gibt andere, die ein gläubiges Verständnis vom spirituellen Leben haben, und zwar die introspektiven Gottgeweihten, die Philosophen und diejenigen, die den fruchttragenden Ergebnissen ihrer Arbeit entsagen. Die Verfechter der Lehre des Monismus werden ebenfalls zu den Atheisten und Agnostikern gezählt. Mit anderen Worten, nur die Geweihten der Höchsten Persönlichkeit Gottes befinden sich auf der höchsten Ebene spirituellen Verständnisses, denn sie haben erkannt, daß es jenseits der materiellen Natur eine spirituelle Welt und eine Höchste Persönlichkeit Gottes gibt und daß diese Höchste Persönlichkeit Gottes in Ihrer Erweiterung als Paramātmā, die Überseele in jedem, der alldurchdringende Gott ist. Natürlich gibt es auch Menschen, die versuchen, die Höchste Absolute Wahrheit durch die Entwicklung von Wissen zu verstehen, und sie können zur Gruppe der Gläubigen gezählt werden. Die sāṅkhya-Philosophen zerlegen in ihrer Analyse die materielle Welt in vierundzwanzig Elemente und fügen die Seele als fünfundzwanzigsten Faktor hinzu. Wenn sie zu dem Verständnis gelangen, daß die individuelle Seele von ihrer Natur her transzendental zu den materiellen Elementen ist, können sie auch verstehen, daß über der individuellen Seele die Höchste Persönlichkeit Gottes steht. Sie ist das sechsundzwanzigste Element. So gelangen auch sie allmählich auf die Stufe des hingebungsvollen Dienstes im Kṛṣṇa-Bewußtsein. Und diejenigen, die den Früchten ihrer Tätigkeiten entsagen, sind in ihrer Haltung ebenfalls vollkommen. Sie haben die Möglichkeit, sich auf die Ebene des hingebungsvollen Dienstes im Kṛṣṇa-Bewußtsein zu erheben. In diesem Vers heißt es, daß es Menschen gibt, die im Bewußtsein rein sind und versuchen, die Überseele durch Meditation zu finden. Wenn sie die Überseele in ihrem Innern entdecken, erreichen auch sie die transzendentale Ebene. Ebenso gibt es andere, die versuchen, durch die Entwicklung von Wissen zu einem Verständnis der Höchsten Seele zu gelangen, und wieder andere üben sich im haṭha-yoga-System und versuchen, die Höchste Persönlichkeit Gottes durch kindische Übungen zu erfreuen.
Az Úr elmondja Arjunának, hogy a feltételekhez kötött lelkek annak alapján, hogy hogyan törekszenek az önmegvalósításra, két csoportra oszthatók. Az ateistáknak, az agnosztikusoknak és a szkeptikusoknak semmiféle lelki tudásuk nincs, ám rajtuk kívül vannak olyanok, akik hűségesen kitartanak lelki meggyőződésük mellett. Őket befelé tekintő bhaktáknak, filozófusoknak, a munkájuk gyümölcséről lemondó cselekvőknek nevezik. Akik állandóan a monista tanok megszilárdításán fáradoznak, azokat szintén az ateisták és agnosztikusok közé lehet sorolni. Ezek szerint tehát egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyiségének bhaktái tehetnek szert a lelki tudásra, mert megértik, hogy az anyagi természeten túl létezik a lelki világ és az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki Paramātmāként, Felsőlélekként kiterjedve jelen van mindenkiben, s így Ő a mindent átható Istenség. Vannak olyanok, akik a Legfelsőbb Abszolút Igazságot a tudás művelésével próbálják megérteni, s őket természetesen az Úr híveihez kell sorolnunk. A sāṅkhya filozófusok elemzése szerint az anyagi világ huszonnégy elemből áll, magát az egyéni lelket pedig a huszonötödik elemnek tekintik. Amikor eljutnak annak a megértéséig, hogy az egyéni lélek természete transzcendentális az anyagi elemekhez képest, akkor azt is megértik, hogy az egyéni lelken túl ott az Istenség Legfelsőbb Személyisége is, a huszonhatodik elem. Így aztán fokozatosan ők is eljutnak a Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat síkjára. Annak is tökéletes a hozzáállása, aki a munka gyümölcsére nem vágyva cselekszik. Ő szintén esélyt kap a Kṛṣṇa-tudatos odaadó szolgálat síkjának elérésére. E vers elmondja, hogy vannak olyan tiszta tudatú emberek, akik meditáció útján próbálják a szívükben felfedezni a Felsőlelket, s ha ez sikerül, helyzetük transzcendentálissá válik. Mások a tudás művelésével próbálják megérteni a Legfelsőbb Lelket, míg megint mások a haṭha-yogát végezve gyerekes tornagyakorlataikkal akarnak örömet okozni az Istenség Legfelsőbb Személyiségének.