TEXT 17
17. VERS
Text
Szöveg
tvāṁ sadā paricintayan
keṣu keṣu ca bhāveṣu
cintyo ’si bhagavan mayā
tvāṁ sadā paricintayan
keṣu keṣu ca bhāveṣu
cintyo ’si bhagavan mayā
Synonyms
Szó szerinti jelentés
katham – hogyan; vidyām aham – ismerjelek; yogin – ó, legfelsőbb misztikus; tvām – Téged; sadā – mindig; paricintayan – gondolva; keṣu – melyikben; keṣu – mely; ca – is; bhāveṣu – dolgokban; cintyaḥ asi – emlékezni kell Rád; bhagavan – ó, Legfelsőbb; mayā – általam.
Translation
Fordítás
O Kṛṣṇa, o höchster Mystiker, wie soll ich ständig an Dich denken, und wie soll ich Dich verstehen? An welche Deiner mannigfaltigen Formen soll man sich erinnern, o Höchste Persönlichkeit Gottes?
Ó, Kṛṣṇa, ó, Legfelsőbb Misztikus, hogyan gondolhatok állandóan Rád, és hogyan ismerhetlek meg Téged? Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége, milyen formákban emlékezzek Rád?
Purport
Magyarázat
ERLÄUTERUNG: Wie im vorangegangenen Kapitel erklärt wird, ist der Herr, die Höchste Persönlichkeit Gottes, von Seiner yoga-māyā verhüllt. Nur ergebene Seelen und Gottgeweihte können Ihn sehen. Arjuna ist jetzt davon überzeugt, daß sein Freund, Kṛṣṇa, der Höchste Herr ist, aber er möchte erfahren, was der allgemeine Vorgang ist, durch den der alldurchdringende Herr von gewöhnlichen Menschen verstanden werden kann. Gewöhnliche Menschen, einschließlich der Dämonen und Atheisten, können Kṛṣṇa nicht verstehen, denn Er wird von Seiner yoga-māyā-Energie bewacht. Arjuna stellt diese Fragen zu ihrem Nutzen. Der fortgeschrittene Gottgeweihte denkt nicht nur an seine eigene Erkenntnis, sondern an die Erkenntnis der gesamten Menschheit. Weil Arjuna ein Vaiṣṇava, ein Gottgeweihter, ist, ermöglicht er es in seiner Barmherzigkeit auch den gewöhnlichen Menschen, das alldurchdringende Wesen des Höchsten Herrn zu verstehen. Er spricht Śrī Kṛṣṇa hier insbesondere als yogin an, weil Śrī Kṛṣṇa der Herr der yoga-māyā-Energie ist, durch die Er für den gewöhnlichen Menschen entweder verhüllt oder unverhüllt ist. Der gewöhnliche Mensch, der keine Liebe zu Kṛṣṇa hat, kann nicht ständig an Kṛṣṇa denken; folglich muß er an materielle Dinge denken. Arjuna berücksichtigt die Denkweise der materialistischen Menschen dieser Welt. Die Worte keṣu keṣu ca bhāveṣu beziehen sich auf die materielle Natur (das Wort bhāva bedeutet „materielle Dinge“). Weil Materialisten Kṛṣṇa nicht in spiritueller Hinsicht verstehen können, wird ihnen geraten, den Verstand auf materielle Dinge zu richten und zu versuchen, Kṛṣṇa in materiellen Repräsentationen wahrzunehmen.
Ahogyan azt az előző fejezet elmondta, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a yoga-māyā függönye takarja el. Csak a meghódolt lelkek és a bhakták láthatják Őt. Arjuna meggyőződött arról, hogy barátja, Kṛṣṇa a Legfelsőbb Isten, de meg szeretné ismerni azt az általános módszert is, melynek segítségével a közönséges emberek megérthetik a mindent átható Urat. Az átlagemberek – beleértve a démonokat és az ateistákat is – nem ismerhetik Kṛṣṇát, mert Őt yoga-māyā energiája védelmezi. Arjuna most ismét az ő érdekükben kérdez. A fejlett bhaktát nemcsak a saját előrehaladása érdekli, hanem másoké is. Arjuna vaiṣṇava, vagyis bhakta, ezért kegyesen lehetőséget ad az egyszerű embereknek, hogy megértsék a Legfelsőbb Úr mindent átható természetét. Kṛṣṇát azért szólítja yoginnak, mert Ő a yoga-māyā energia mestere, amely hol eltakarja Őt az egyszerű emberek elől, hol láthatóvá teszi számukra. A közönséges ember, akiben nincs szeretet Isten iránt, képtelen állandóan Kṛṣṇára emlékezni, s így elméje mindig anyagi gondolatokkal teli. Arjuna számol azzal, hogyan gondolkoznak a világ materialista emberei. A keṣu keṣu ca bhāveṣu szavak az anyagi természetre utalnak (a bhāva szó jelentése: „fizikai dolgok”). A materialisták nem tudják megérteni Kṛṣṇa lelki természetét, ezért számukra a legjobb, ha gondolataikat fizikai dolgokra összpontosítják, s megpróbálják felismerni, hogyan jelenik meg Kṛṣṇa anyagi képviselőiben.