TEXT 21

21. VERS

Tekst

Szöveg

avyakto ’kṣara ity uktas
tam āhuḥ paramāṁ gatim
yaṁ prāpya na nivartante
tad dhāma paramaṁ mama

Synonyms

Szó szerinti jelentés

avyaktaḥ — umanifesteret; akṣaraḥ — ufejlbarlig; iti — således; uktaḥ — siges (det); tam — den; āhuḥ — de kalder; paramām — det yderste; gatim — bestemmelsessted; yam — den, som; prāpya — efter at have opnået; na — aldrig; nivartante — de kommer tilbage; tat — det; dhāma — bolig; paramam — højeste; mama — Min.

avyaktaḥ – megnyilvánulatlan; akṣaraḥ – csalhatatlan; iti – így; uktaḥ – mondják; tam – amit; āhuḥ – ismernek; paramām – végső; gatim – célként; yam – amit; prāpya – elérve; na – sohasem; nivartante – visszajönnek; tat – az; dhāma – hajlék; paramam – legfelsőbb; mama – Enyém.

Translation

Fordítás

Det, som vedāntisterne beskriver som umanifesteret og ufejlbarligt, det, der er kendt som det højeste bestemmelsessted, det sted, hvorfra ingen vender tilbage, når først de er kommet dertil – det er Min højeste bolig.

Amiről a vedāntisták azt mondják, megnyilvánulatlan és csalhatatlan, amit legfelsőbb célként ismernek, s ahonnan soha többé nem tér vissza az, aki egyszer eljutott oda – az az Én legfelsőbb hajlékom.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Guddommens Personlighed, Kṛṣṇas, højeste bolig bliver beskrevet i Brahma-saṁhitā som cintāmaṇi-dhāma, et sted, hvor alle ønsker bliver opfyldt. Herren Kṛṣṇas højeste bolig, der hedder Goloka Vṛndāvana, er fuld af paladser af ønskesten. Der er også træer, der kaldes “ønsketræer”, der kan give én enhver form for mad, man kan ønske sig, og der er køer, der kaldes surabhi-køer, der giver ubegrænset med mælk. Herren opvartes af hundredetusindvis af lykkegudinder (Lakṣmīer) i den bolig, og Han bliver kaldt Govinda, den oprindelige Herre og alle årsagers årsag. Herren har for vane at spille på Sin fløjte (veṇuṁ kvaṇantam), Hans transcendentale form er den mest tiltrækkende i alle verdener, Hans øjne er som lotussens kronblade, og Hans krop har farve som skyer. Han er så attraktiv, at Hans skønhed overgår tusindvis af amoriners. Han er iført en safrangul klædning og har en blomsterkrans om halsen og en påfuglefjer i Sit hår. I Bhagavad-gītā giver Herren Kṛṣṇa kun en antydning af Sin personlige bolig, Goloka Vṛndāvana, der er den allerhøjeste planet i det åndelige rige. En levende beskrivelse finder vi i Brahma-saṁhitā. I den vediske litteratur (Kaṭha Upaniṣad 1.3.11) står der, at der findes intet højere end den Højeste Guddoms bolig, og at den bolig er det endelige mål (puruṣān na paraṁ kiñcit, sā kāṣṭhā paramā gatiḥ). Når man er nået dertil, vender man aldrig tilbage til den materielle verden. Der er ingen forskel på Kṛṣṇas højeste bolig og Kṛṣṇa Selv, for de er af samme kvalitet. Her på Jorden er Vṛndāvana, der ligger 150 kilometer sydøst for Delhi, en tro kopi af Goloka Vṛndāvana i den åndelige verden. Da Kṛṣṇa steg ned til Jorden, fornøjede Han Sig i det særlige landområde, der er kendt som Vṛndāvana og dækker et areal på omkring 430 kvadratkilometer i Mathurā-distriktet i Indien.

Az Istenség Személyisége, Kṛṣṇa hajlékát a Brahma-samhitā cintāmaṇi-dhāmának, olyan helynek írja le, ahol minden kívánság teljesül. Az Úr Kṛṣṇa legfelsőbb lakhelyén, amit Goloka-Vṛndāvanának neveznek, csodatévő drágakőből épült paloták sorakoznak. A fák „kívánságfák”, melyek olyan étellel látják el az embert, amilyenre vágyik, a tehenek pedig surabhi tehenek, s korlátlan mennyiségű tejet adnak. Sok százezer szerencseistennő (Lakṣmī) szolgálja itt az Urat, akit Govindának hívnak, aki az eredeti Úr, minden ok oka, s aki fuvoláján játszik (veṇuṁ kvaṇantam). Transzcendentális formájánál nincs vonzóbb az anyagi és a lelki világban. Szeme olyan, mint a lótuszvirág szirma, testének színe a felhőéhez hasonló. Olyan vonzó, hogy szépsége túltesz sok ezer Kāmadeva együttes szépségén is. Sáfrányszínű ruhát visel, nyakát virágfüzér öleli körül, hajában pávatollat hord. A Bhagavad-gītāban az Úr Kṛṣṇa nem mond sokat személyes hajlékáról, Goloka-Vṛndāvanáról, a lelki birodalom legfelsőbb bolygójáról. Részletes leírást a Brahma-saṁhitāban találhatunk róla. A védikus irodalom (Kaṭha-upaniṣad 1.3.11) kijelenti: semmi sem magasabb rendű a Legfelsőbb Istenség hajlékánál, ami egyben a legvégső cél is (puruṣān na paraṁ kiñcit sā kāṣṭhā paramā gatiḥ). Ha valaki eljut oda, sohasem fog többé visszatérni az anyagi világba. Kṛṣṇa legfelsőbb hajléka és maga Kṛṣṇa között nincs különbség, mert mindkettő azonos természetű. Földünkön, Delhitől mintegy százötven kilométernyire délkeletre szintén van egy Vṛndāvana, a lelki világ legfelsőbb Goloka-Vṛndāvanájának mása. Amikor Kṛṣṇa alászállt a Földre, e Vṛndāvana nevű helyen (amely körülbelül kétszáztizenöt négyzetkilométernyi területen fekszik Mathurā körzetében, Indiában) mutatta be kedvteléseit.