TEXT 7

7. VERS

Tekst

Szöveg

jitātmanaḥ praśāntasya
paramātmā samāhitaḥ
śītoṣṇa-sukha-duḥkheṣu
tathā mānāpamānayoḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

jita-ātmanaḥ — for den, der har besejret sit sind; praśāntasya — der har opnået fred gennem en sådan kontrol over sindet; parama-ātmā — Oversjælen; samāhitaḥ — fuldt ud nået; śīta — i kulde; uṣṇa — varme; sukha — lykke; duḥkheṣu — og lidelse; tathā — også; māna — i ære; apamānayoḥ — og vanære.

jita-ātmanaḥ – annak, aki legyőzte elméjét; praśāntasya – aki az elméje szabályozásával békét ért el; parama-ātmā – a Felsőlélek; samāhitaḥ – teljesen elért; śīta – hidegben; uṣṇa – melegben; sukha – boldogságban; duḥkheṣu – és boldogtalanságban; tathā – is; māna – tiszteletben; apamānayoḥ – és szégyenben.

Translation

Fordítás

For den, der har besejret sindet, er Oversjælen allerede nået, for han har opnået fred. For et sådant menneske er der ingen forskel på lykke og lidelse, varme og kulde eller ære og skam.

Aki legyőzte elméjét, az elérte már a Felsőlelket, mert nyugalom árasztja el. Az ilyen ember számára boldogság vagy szenvedés, meleg vagy hideg, tisztelet vagy gyalázat nem különbözik egymástól.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Den virkelige mening med alle levende væsener er, at de skal underkaste sig diktatet fra Guddommens Højeste Personlighed, der sidder i hjertet på alle levende væsener som Paramātmā. Når sindet bliver vildledt af den ydre illusoriske energi, bliver man viklet ind i materielle aktiviteter. Derfor må man anses for allerede at have nået målet i det øjeblik, man behersker sit sind gennem et af yoga-systemerne. Når ens sind er fokuseret på den højere natur, har man intet andet alternativ end at følge den Højestes diktat. Sindet må indrømme et højere diktat og følge det. Resultatet af at beherske sindet er, at man automatisk følger Paramātmā eller Oversjælens diktat. Da den, der er Kṛṣṇa-bevidst, øjeblikkeligt kommer til dette transcendentale stadie, bliver Herrens hengivne ikke påvirket af den materielle tilværelses dualiteter i form af lykke og lidelse, kulde og varme osv. Denne tilstand er praktisk samādhi eller fordybelse i den Højeste.

Voltaképpen minden élőlénynek az a kötelessége, hogy engedelmeskedjen az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításainak, aki Paramātmāként mindenki szívében jelen van. Az anyagi tettekbe akkor bonyolódik bele az élőlény, amikor a külső, illuzórikus energia félrevezeti az elméjét. Éppen ezért arra az emberre, aki valamelyik yoga-folyamat segítségével megzabolázta az elméjét, úgy kell tekintenünk, mint aki már célba ért. Az embernek követnie kell a felsőbb utasításokat. Amikor elméje megingathatatlanul a felsőbb természetre összpontosít, akkor egyedül a Legfelsőbb útmutatását képes követni. Elméjének el kell fogadnia és követnie kell valamilyen felsőbb irányítást. Az elme szabályozásának eredménye az, hogy az ember magától értetődő módon engedelmeskedik a Paramātmā, a Felsőlélek parancsainak. Az, aki Kṛṣṇa-tudatú, azonnal eljut erre a transzcendentális síkra, ezért az Úr bhaktájára nem hatnak az anyagi lét kettősségei, például a boldogság és a boldogtalanság, a hideg és a meleg stb. Ez az állapot a tényleges samādhi, az elmélyülés a Legfelsőbben.