Skip to main content

TEXT 21

21. VERS

Tekst

Szöveg

bāhya-sparśeṣv asaktātmā
vindaty ātmani yat sukham
sa brahma-yoga-yuktātmā
sukham akṣayam aśnute
bāhya-sparśeṣv asaktātmā
vindaty ātmani yat sukham
sa brahma-yoga-yuktātmā
sukham akṣayam aśnute

Synonyms

Szó szerinti jelentés

bāhya-sparśeṣu — til ydre sansenydelse; asakta-ātmā — den, som ikke er knyttet; vindati — han nyder; ātmani — i selvet; yat — den, som; sukham — lykke; saḥ — han; brahma-yoga — gennem koncentration i Brahman; yukta-ātmā — forbundet med selvet; sukham — lykke; akṣayam — ubegrænset; aśnute — nyder.

bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez.

Translation

Fordítás

En således befriet person tiltrækkes ikke af sansenydelse, men er altid i trance og nyder den indre glæde i sig selv. På denne måde nyder den selvrealiserede person ubegrænset lykke, for han koncentrerer sig om den Højeste.

Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Śrī Yāmunācārya, en stor hengiven i Kṛṣṇa-bevidsthed, har skrevet:

Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:

yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca

“Efter at jeg er blevet engageret i Kṛṣṇas transcendentale kærlighedstjeneste og oplever en evigfrisk og stadig større glæde i Ham, spytter jeg på tanken om sexnydelse, så snart den dukker op, og mine læber fortrækker sig i væmmelse.” En person i brahma-yoga eller Kṛṣṇa-bevidsthed er så optaget af Herrens kærlighedstjeneste, at han helt mister smagen for materiel sansenydelse. Den største materielle nydelse er sexnydelse. Hele verden bevæger sig under dens fortryllelse, og en materialist kan slet ikke fungere uden denne motivation. Men en person, der er engageret i Kṛṣṇa-bevidsthed, kan arbejde med større energi uden sexnydelse, som han undgår. Det er testen i åndelig erkendelse. Åndelig erkendelse og sexnydelse går dårligt sammen. En Kṛṣṇa-bevidst person er ikke tiltrukket af nogen form for sansenydelse, for han er en befriet sjæl.

„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.