TEXT 22
22. VERS
Tekst
Szöveg
dvandvātīto vimatsaraḥ
samaḥ siddhāv asiddhau ca
kṛtvāpi na nibadhyate
dvandvātīto vimatsaraḥ
samaḥ siddhāv asiddhau ca
kṛtvāpi na nibadhyate
Synonyms
Szó szerinti jelentés
yadṛcchā — der kommer af sig selv; lābha — med vinding; santuṣṭaḥ — den, der er tilfreds; dvandva — dualitet; atītaḥ — den, der har sat sig ud over; vimatsaraḥ — fri for misundelse; samaḥ — den, der er vedholdende; siddhau — i fremgang; asiddhau — fiasko; ca — også; kṛtvā — idet han handler; api — skønt; na — aldrig; nibadhyate — han bliver påvirket.
yadṛcchā – magától; lābha – nyereséggel; santuṣṭaḥ – elégedett; dvandva – kettősségen; atītaḥ – felülemelkedett; vimatsaraḥ – irigységtől mentes; samaḥ – rendíthetetlen; siddhau – sikerben; asiddhau – kudarcban; ca – is; kṛtvā – cselekedve; api – habár; na – sohasem; nibadhyate – kerül befolyás alá.
Translation
Fordítás
Den, der er tilfreds med det, der kommer af sig selv, som er fri for dualitet og uden misundelse, og som bevarer ligevægten i både medgang og modgang, vil aldrig blive viklet ind, selv om han handler.
Aki elégedett a magától kínálkozó nyereséggel, aki megszabadult az ellentétpároktól, aki nem irigy, s aki a sikerben és a kudarcban egyaránt rendíthetetlen, azt bár cselekszik, sohasem kötik le tettei.
Purport
Magyarázat
FORKLARING: En Kṛṣṇa-bevidst person gør sig ikke engang særligt store anstrengelser for at opretholde sin krop. Han er tilfreds med det, der kommer af sig selv. Han hverken tigger eller låner, men arbejder ærligt efter bedste evne og er tilfreds med det, han opnår gennem sit eget hæderlige arbejde. Han er derfor uafhængig, når det kommer til at forsørge sig selv. Han tillader ingens tjeneste at forhindre hans egen tjeneste i Kṛṣṇa-bevidsthed. Men for Herrens tjenestes skyld kan han tage del i enhver form for aktivitet uden at lade sig forstyrre af den materielle verdens dualiteter. Den materielle verdens dualiteter opleves som varme og kulde eller lykke og lidelse. En Kṛṣṇa-bevidst person er hævet over denne dualitet, for han har ingen betænkeligheder ved at gøre ligegyldigt hvad for at tilfredsstille Kṛṣṇa. Han er således vedholdende både i medgang og modgang. Disse symptomer ses, når man er helt forankret i transcendental viden.
A Kṛṣṇa-tudatú ember még teste fenntartása érdekében sem tesz erőfeszítést, s megelégszik a magától kínálkozó haszonnal. Nem koldul és nem kér kölcsön, hanem becsületesen dolgozik, legjobb tudása szerint. Elégedett azzal, amihez tisztességes munka révén hozzájut, s így függetlenül tartja fenn magát. Nem hagyja, hogy bárki tevékenysége megzavarja saját Kṛṣṇa-tudatú tetteit, ám az Úr szolgálata kedvéért bármit megtehet, az anyagi világ kettősségei nem zavarják meg. Ezek a kettősségek a hőség és hideg, fájdalom és boldogság stb. formájában érzékelhetők. A Kṛṣṇa-tudatú ember fölötte áll a kettősségeknek, mert Kṛṣṇa kedvéért kész bármit megtenni, éppen ezért a sikerben és a kudarcban egyaránt rendíthetetlen. Ezek a jelek akkor mutatkoznak meg, ha valaki teljes mértékben elsajátította a transzcendentális tudást.