Skip to main content

TEXT 17

17. VERS

Tekst

Szöveg

karmaṇo hy api boddhavyaṁ
boddhavyaṁ ca vikarmaṇaḥ
akarmaṇaś ca boddhavyaṁ
gahanā karmaṇo gatiḥ
karmaṇo hy api boddhavyaṁ
boddhavyaṁ ca vikarmaṇaḥ
akarmaṇaś ca boddhavyaṁ
gahanā karmaṇo gatiḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

karmaṇaḥ — af handling; hi — afgjort; api — også; boddhavyam — bør forstås; boddhavyam — bør forstås; ca — også; vikarmaṇaḥ — af forbudt handling; akarmaṇaḥ — af inaktivitet; ca — også; boddhavyam — bør forstås; gahanā — meget svær (at forstå); karmaṇaḥ — i handling; gatiḥ — indføringen.

karmaṇaḥ – a tettről; hi – bizony; api – is; boddhavyam – meg kell érteni; boddhavyam – meg kell érteni; ca – szintén; vikarmaṇaḥ – a tiltott tettről; akarmaṇaḥ – a tétlenségről; ca – is; boddhavyam – meg kell érteni; gahanā – nagyon nehéz; karmaṇaḥ – a tettnek; gatiḥ – a folyamata.

Translation

Fordítás

Det er meget svært at forstå de indviklede detaljer omkring handling. Derfor bør man til fulde forstå, hvad handling er, hvad forbudt handling er, og hvad uvirksomhed er.

A cselekvés bonyolult témáját nagyon nehéz megérteni. Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Hvis man er seriøs med hensyn til at blive befriet fra det materielle fangenskab, må man forstå, hvad forskellen er på handling, uvirksomhed og uautoriserede handlinger. Man bliver nødt til at gå i dybden med en sådan analyse af handling, reaktion og forkert handling, for det er et meget omfattende emne. For at forstå Kṛṣṇa-bevidsthed og handling ifølge naturen af Kṛṣṇa-bevidsthed må man lære sit forhold til den Højeste at kende. Med andre ord ved den, der har lært dette til fuldkommenhed, at hvert eneste levende væsen er Herrens evige tjener, og man bliver derfor nødt til at handle i Kṛṣṇa-bevidsthed. Hele Bhagavad- gītā er rettet mod denne konklusion. Alle andre konklusioner, der går imod denne bevidsthed og dens medfølgende handlinger, er vikarma eller forbudte handlinger. For at forstå alt dette må man være forbundet med autoriteter i Kṛṣṇa-bevidsthed og lære hemmeligheden fra dem. Det er lige så godt som at lære direkte fra Herren. Ellers vil selv de mest intelligente personer blive forvirret.

Ha valaki komolyan elhatározta, hogy megszabadul az anyagi kötelékektől, meg kell értenie, mi a különbség a cselekvés, a tétlenség és az önkényes tett között. Ez egy rendkívül nehéz téma, ezért meg kell próbálnunk elemezni a tettet, a visszahatást és a helytelen cselekvést. Ahhoz, hogy megértsük a Kṛṣṇa-tudatot és a cselekvés különféle fajtáit, meg kell ismernünk a Legfelsőbbhöz fűződő kapcsolatunkat. Aki ugyanis ismeretet szerez erről, az tökéletesen tudja, hogy minden élőlény az Úr örök szolgája, következésképpen mindenkinek Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednie. Az egész Bhagavad-gītā ehhez a végkövetkeztetéshez vezet el. Minden más végkövetkeztetés, ami ellentétben áll ezzel a tudattal és a vele járó tettekkel, vikarma, azaz tiltott cselekedet. Ahhoz, hogy mindezt az ember megértse, a Kṛṣṇa-tudat hiteles szaktekintélyeinek társaságát kell keresnie. Tőlük kell eltanulnia a titkot, s ez ugyanolyan jó, mintha közvetlenül az Úrtól hallana róla. Aki nem így tesz, legyen bármilyen okos ember, csak összezavarodik.