TEXT 36

36. VERS

Tekst

Szöveg

arjuna uvāca
atha kena prayukto ’yaṁ
pāpaṁ carati pūruṣaḥ
anicchann api vārṣṇeya
balād iva niyojitaḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — Arjuna sagde; atha — så; kena — af hvad; prayuktaḥ — tilskyndet; ayam — dette; pāpam — synd; carati — begår; pūruṣaḥ — menneske; anicchan — uden at ønske det; api — selv; vārṣṇeya — O Vṛṣnis efterkommer; balāt — med tvang; iva — som om; niyojitaḥ — beskæftiget.

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; atha – akkor; kena – mi által; prayuktaḥ – ösztönözve; ayam – valaki; pāpam – bűnöket; carati – elkövet; pūruṣaḥ – egy ember; anicchan – nem akarván; api – habár; vārṣṇeya – ó, Vṛṣṇi leszármazottja; balāt – erővel; iva – mintha; niyojitaḥ – lenne kényszerítve.

Translation

Fordítás

Arjuna sagde: O Vṛṣṇis efterkommer, hvad er det, der driver én til syndige handlinger selv mod ens vilje, som om man var tvunget til at handle?

Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Det levende væsen er som en uadskillelig del af den Højeste oprindelig åndeligt, rent og fri for enhver materiel forurening. Det ligger derfor ikke i dets natur at være underlagt den materielle verdens synder. Men i kontakt med den materielle natur handler man uden tøven på mange syndige måder, somme tider selv mod sin egen vilje. Arjunas spørgsmål til Kṛṣṇa om de levende væseners forvrængede natur er som sådan meget forståeligt. Selv om det levende væsen ikke altid ønsker at handle syndigt, bliver han alligevel tvunget til det. Det er imidlertid ikke Oversjælen, der ansporer os til syndige handlinger. Det skyldes en anden årsag, som det vil blive forklaret af Herren i næste vers.

Az élőlény a Legfelsőbb szerves részeként eredetileg lelki, tiszta, s mentes minden anyagi szennyeződéstől, így természeténél fogva nem kényszerül az anyagi világ bűneinek elkövetésére. Amikor azonban kapcsolatba kerül az anyagi természettel, minden további nélkül számtalan bűnös tettet elkövet, néha még akarata ellenére is. Arjuna Kṛṣṇához intézett kérdése éppen ezért nagyon lényeges, mert az élőlények eltorzult természetére vonatkozik. Az élőlény néha még akkor is bűnös cselekedetre kényszerül, ha nem akarja. E bűnökre azonban nem a szívben lévő Felsőlélek ösztönöz bennünket, hanem más oka van, ahogyan azt az Úr a következő versben elmagyarázza.