Skip to main content

TEXT 16

16. VERS

Tekst

Szöveg

evaṁ pravartitaṁ cakraṁ
nānuvartayatīha yaḥ
aghāyur indriyārāmo
moghaṁ pārtha sa jīvati
evaṁ pravartitaṁ cakraṁ
nānuvartayatīha yaḥ
aghāyur indriyārāmo
moghaṁ pārtha sa jīvati

Synonyms

Szó szerinti jelentés

evam — således; pravartitam — etableret af Vedaerne; cakram — cyklus; na — ikke; anuvartayati — følger; iha — i dette liv; yaḥ — den, som; agha-āyuḥ — hvis liv er fuldt af synder; indriya-ārāmaḥ — tilfreds i sansenydelse; mogham — til ingen nytte; pārtha — O Pṛthās søn (Arjuna); saḥ — han; jīvati — lever.

evam – így; pravartitam – a Védákban lefektetett; cakram – kört; na – nem; anuvartayati – elfogadja; iha – ebben az életben; yaḥ – aki; agha-āyuḥ – bűnös életűként; indriya-ārāmaḥ – érzékkielégítésből elégedettséget merítve; mogham – hiábavalóan; pārtha – ó, Pṛthā fia (Arjuna); saḥ – ő; jīvati – él.

Translation

Fordítás

Min kære Arjuna, den, der i dette menneskeliv ikke følger det af Vedaerne således etablerede kredsløb af offerhandlinger, lever med sikkerhed et liv i synd. En sådan person, der kun lever for at tilfredsstille sine sanser, lever forgæves.

Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli örömét.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Her fordømmer Herren mammonfilosofien “arbejd hårdt og nyd sansetilfredsstillelse”. Den ovennævnte cyklus af yajñaer er absolut nødvendig for dem, der gerne vil nyde den materielle verden. Den, der ikke følger disse regler, lever livet farligt og vil blive mere og mere fortabt. Ifølge naturens lov er den menneskelige livsform især beregnet til selverkendelse på en af tre måder, nemlig igennem karma- yoga, jñāna-yoga eller bhakti-yoga. Transcendentalisterne, der er hævet over last og dyd, behøver ikke slavisk at efterleve de påbudte yajñaer, men de, der er involveret i sansenydelse, bliver nødt til at rense sig via det ovennævnte kredsløb af yajñaer. Der er forskellige former for handlinger. De, der ikke er Kṛṣṇa-bevidste, er utvivlsomt involveret i en sanselig bevidsthed, hvorfor det er nødvendigt for dem med fromme handlinger. Yajña-systemet er tilrettelagt således, at personer med en sanselig bevidsthed kan tilfredsstille deres ønsker uden at blive indviklet i reaktionerne på sansetilfredsstillende handlinger.

Verdens velstand afhænger ikke af vores egen indsats, men af den Højeste Herres bagvedliggende arrangement, der iværksættes direkte af halvguderne. De forskellige yajñaer er derfor rettet mod de særlige halvguder, der omtales i Vedaerne. Indirekte er det praktisering af Kṛṣṇa-bevidsthed, for når man behersker udførelsen af yajñaer, bliver man med sikkerhed Kṛṣṇa-bevidst. Men hvis man ikke bliver Kṛṣṇa- bevidst gennem disse yajñaer, regnes sådanne principper ikke for andet end moralkodekser. Man bør derfor ikke begrænse sit fremskridt til moralkodekser, men gå videre og komme til Kṛṣṇa-bevidsthed.

Az Úr ebben a versben elítéli a „dolgozz keményen, és élvezd az érzéki örömöket” pénzimádó, anyagias filozófiáját. Az említett yajñák végzése tehát elengedhetetlenül szükséges azok számára, akik élvezni akarják ezt az anyagi világot. Akik nem követik e szabályokat, azok rendkívül kockázatos életet élnek, amely a kárhozat felé vezet. A természet törvényei alapján az emberi élet célja legfőképpen az önmegvalósítás, amit három úton – a karma-yogán, a jñāna-yogán és a bhakti-yogán keresztül – lehet elérni. Az erény és a bűn felett álló transzcendentalisták számára nem szükséges az előírt yajñák szigorú végrehajtása, ám azoknak, akik csupán az érzékkielégítést hajszolják, meg kell tisztulniuk az említett yajña-kör elvégzésével. Sokféle tett van. Akik nem Kṛṣṇa-tudatúak, azok nyilvánvalóan érzéki tudatban cselekszenek, ezért jámbor tetteket kell végezniük. A yajñák rendszerét úgy tervezték meg, hogy elvégzésükkel az érzéktudatú ember anélkül teljesítheti be vágyait, hogy az érzékkielégítő tett visszahatásaiba bonyolódna. A világ jóléte nem saját erőfeszítésünktől függ, hanem a Legfelsőbb Úr háttérelrendezésétől, amit a félistenek hajtanak végre. A yajñákat éppen ezért közvetlenül az adott félisteneknek mutatják be, akikről a Védák beszélnek. Közvetve ez maga a Kṛṣṇa-tudatú folyamat, mert aki szakértővé válik a yajñák végrehajtásában, az minden kétséget kizárva Kṛṣṇa-tudatú lesz. Ha azonban a yajñák végzésével valaki nem válik Kṛṣṇa-tudatúvá, akkor ezek az elvek puszta erkölcsi szabályok maradnak. Az embernek nem szabad a fejlődése során az erkölcsi szabályoknál megállnia. Túl kell azokon lépnie, hogy elérje a Kṛṣṇa-tudatot.