Skip to main content
Library » Bhagavad-gītā som den er » KAPITEL TO:

TEXT 57

57. VERS

Tekst

Szöveg

yaḥ sarvatrānabhisnehas
tat tat prāpya śubhāśubham
nābhinandati na dveṣṭi
tasya prajñā pratiṣṭhitā
yaḥ sarvatrānabhisnehas
tat tat prāpya śubhāśubham
nābhinandati na dveṣṭi
tasya prajñā pratiṣṭhitā

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yaḥ — den, som; sarvatra — overalt; anabhisnehaḥ — uden kærlighed; tat — det; tat — det; prāpya — idet han har opnået; śubha — godt; aśubham — ondt; na — aldrig; abhinandati — priser; na — aldrig; dveṣṭi — hader; tasya — hans; prajñā — den fuldkomne viden; pratiṣṭhitā — er forankret.

yaḥ – aki; sarvatra – mindenhol; anabhisnehaḥ – ragaszkodás nélküli; tat – az; tat – azt; prāpya – elérve; śubha – jót; aśubham – rosszat; na – sohasem; abhinandati – dicsér; na – sohasem; dveṣṭi – irigykedik; tasya – az ő; prajñā – tökéletes tudása; pratiṣṭhitā – szilárd.

Translation

Fordítás

Den, der ikke lader sig påvirke af uanset hvad godt og ondt, han måtte opnå i den materielle verden, og hverken priser eller foragter det, er fast forankret i fuldkommen viden.

Akit nem ingat meg semmi, érje bár jó vagy rossz, s nem ujjong és nem panaszkodik miattuk, az szilárdan gyökerezik a tökéletes tudásban.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: I den materielle verden er der altid en eller anden form for postyr, uanset om det er godt eller dårligt. Den, der ikke ophidses af sådanne materielle omvæltninger, og som ikke bliver påvirket af godt og dårligt, må anses for at være fast forankret i Kṛṣṇa-bevidsthed. Så længe man er i den materielle verden, er der altid mulighed for godt og dårligt, for denne verden er fuld af dualitet. Men den, der er fast forankret i Kṛṣṇa-bevidsthed, lader sig ikke påvirke af godt og dårligt, for han interesserer sig kun for Kṛṣṇa, der er absolut algod. En sådan bevidsthed om Kṛṣṇa situerer én i en perfekt transcendental tilstand, der formelt kaldes samādhi.

Az anyagi világban mindig számíthatunk valamilyen jó vagy rossz fordulatra. Akit az ilyen váratlan anyagi események nem zavarnak meg, s akire a jó vagy a balsors nincs hatással, arról tudhatjuk, hogy rendíthetetlen Kṛṣṇa-tudatban él. A jóval és a rosszal számolnunk kell mindaddig, míg az anyagi világban vagyunk, mert ez a világ kettősségekkel teli. A Kṛṣṇa-tudatban szilárdan gyökerező embert azonban nem befolyásolja a jó és a rossz, mert kizárólag Kṛṣṇa érdekli, aki az abszolút jó. Ez a Kṛṣṇában elmerülő tudat az embert tökéletes transzcendentális állapotba emeli, melyet szaknyelven samādhinak neveznek.