Skip to main content

TEXT 74

74. VERS

Tekst

Szöveg

sañjaya uvāca
ity ahaṁ vāsudevasya
pārthasya ca mahātmanaḥ
saṁvādam imam aśrauṣam
adbhutaṁ roma-harṣaṇam
sañjaya uvāca
ity ahaṁ vāsudevasya
pārthasya ca mahātmanaḥ
saṁvādam imam aśrauṣam
adbhutaṁ roma-harṣaṇam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

sañjayaḥ uvāca — Sañjaya sagde; iti — således; aham — jeg; vāsudevasya — Kṛṣṇas; pārthasya — Arjunas; ca — og; mahā-ātmanaḥ — den store sjæls; saṁvādam — diskussion; imam — denne; aśrauṣam — har hørt; adbhutam — forunderlige; roma-harṣaṇam — der får håret til at rejse sig.

sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; iti – így; aham – én; vāsudevasya – Kṛṣṇának; pārthasya – és Arjunának; ca – is; mahā-ātmanaḥ – a nagy léleknek; saṁvādam – párbeszédét; imam – ezt; aśrauṣam – hallottam; adbhutam – csodálatosat; roma-harṣaṇam – a testemet borzongatót.

Translation

Fordítás

Sañjaya sagde: Således har jeg hørt samtalen mellem to store sjæle, Kṛṣṇa og Arjuna, og så vidunderligt er dette budskab, at hårene rejser sig på mit hoved.

Sañjaya szólt: Így hallottam a két nagy lélek, Kṛṣṇa és Arjuna párbeszédét. Ez az üzenet annyira csodálatos, hogy egész testemet borzongás járja át.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Bhagavad-gītā begyndte med, at Dhṛtarāṣṭra spurgte sin sekretær Sañjaya: “Hvad skete der på Kurukṣetras slagmark?” Ved Sañjayas åndelige mester Vyāsas nåde blev hele samtalen formidlet til hans hjerte. Han forklarede således, hvad der foregik på slagmarken. Samtalen var vidunderlig, for en så vigtig samtale mellem to store sjæle havde aldrig før fundet sted og ville heller aldrig finde sted igen. Den var vidunderlig, fordi Guddommens Højeste Personlighed talte om Sig Selv og Sine energier til det levende væsen, Arjuna, en stor hengiven af Herren. Hvis vi følger i Arjunas fodspor for at kunne forstå Kṛṣṇa, bliver vores liv lykkelige og fremgangsrige. Sañjaya indså dette, og i takt med, at han begyndte at forstå det, gengav han samtalen til Dhṛtarāṣṭra. Nu konkluderes det, at der hvor Kṛṣṇa og Arjuna er, vil der være sejr.

A Bhagavad-gītā elején Dhṛtarāṣṭra a tanácsosától, Sañjayától érdeklődött: „Mi történt a kurukṣetrai csatamezőn?” A tanítás Vyāsa, Sañjaya lelki tanítómestere kegyéből nyilvánult meg Sañjaya szívében, aki így el tudta mesélni a csatatéren történteket. A párbeszéd csodálatos volt, hiszen ilyen fontos beszélgetés két nagy lélek között még soha nem hangzott el, és a jövőben sem fog. Csodálatos volt, mert az Istenség Legfelsőbb Személyisége Önmagáról és energiáiról beszélt az élőlénynek, Arjunának, az Úr nagy bhaktájának. Ha követjük Arjuna példáját, hogy megismerjük Kṛṣṇát, életünk boldog és sikeres lesz. Sañjaya felismerte mindezt, s miközben a hallottakat átadta Dhṛtarāṣṭrának, egyre többet megértett e tanításokból. Most eljutott a végkövetkeztetésig, miszerint Kṛṣṇa és Arjuna megjelenését mindenhol győzelem kíséri.