TEXT 20
20. VERS
Tekst
Szöveg
bhāvam avyayam īkṣate
avibhaktaṁ vibhakteṣu
taj jñānaṁ viddhi sāttvikam
bhāvam avyayam īkṣate
avibhaktaṁ vibhakteṣu
taj jñānaṁ viddhi sāttvikam
Synonyms
Szó szerinti jelentés
sarva-bhūteṣu – minden élőlényben; yena – ami által; ekam – egy; bhāvam – helyzetet; avyayam – elpusztíthatatlant; īkṣate – lát; avibhaktam – osztatlant; vibhakteṣu – a számtalan felosztottban; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; sāttvikam – a jóság kötőerejében lévőnek.
Translation
Fordítás
Den viden, hvorigennem man ser den samme udelte åndelige natur i alle levende væsener, skønt de er opdelte i utallige former, bør du forstå som viden i godhedens kvalitet.
Tudd, hogy a jóság kötőerejébe az a tudás tartozik, ami által az ember minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, annak ellenére, hogy az élőlények számtalan formára felosztva jelennek meg.
Purport
Magyarázat
FORKLARING: En person, der ser én åndelig sjæl i hvert eneste levende væsen, uanset om det er en halvgud, et menneske, et dyr, en fugl, en fisk eller en plante, besidder viden i godhedens kvalitet. Der er én åndelig sjæl til stede i alle levende væsener, selv om de har forskellige kroppe i henhold til deres tidligere handlinger. Som beskrevet i kapitel 7 skyldes tilstedeværelsen af livskraften i hver krop den Højeste Herres højere natur. At se den samme højere natur eller livskraft i alle kroppe er således at se i godhedens kvalitet. Denne livsenergi er uforgængelig, selv om alle kroppe er forgængelige. Forskelligheder opfattes på grund af kroppen. Eftersom der findes mange forskellige materielle former i det betingede liv, forekommer livskraften at være opdelt. En sådan upersonlig viden er et aspekt af selverkendelse.
Aki ugyanazt a lelket látja mindenkiben, legyen az félisten, ember, állat, vízi lény vagy növény, az a jóság kötőerejébe tartozó tudással rendelkezik. A lélek minden egyes élőlényben ugyanolyan, annak ellenére, hogy előző tetteik szerint más és más testet kaptak. A hetedik fejezet megmagyarázta, hogy a testekben megnyilvánuló életerő a Legfelsőbb Úr felsőbb természetének köszönhető. Az ember látásmódja akkor tartozik a jóság minőségébe, amikor minden testben ezt a felsőbb természetet, ezt az életerőt látja. Habár az anyagi test mulandó, az életerő elpusztíthatatlan. Különbségeket csupán a testi síkon tapasztalunk: a feltételekhez kötött életben sokféle létforma létezik, ezért az életerő felosztottnak tűnik. Ez a személytelen ismeret az önmegvalósítás egyik aspektusa.