Skip to main content

TEXT 19

19. VERS

Tekst

Szöveg

jñānaṁ karma ca kartā ca
tridhaiva guṇa-bhedataḥ
procyate guṇa-saṅkhyāne
yathāvac chṛṇu tāny api
jñānaṁ karma ca kartā ca
tridhaiva guṇa-bhedataḥ
procyate guṇa-saṅkhyāne
yathāvac chṛṇu tāny api

Synonyms

Szó szerinti jelentés

jñānam — viden; karma — handling; ca — også; kartā — arbejder (aktør); ca — også; tridhā — tre slags; eva — afgjort; guṇa-bhedataḥ — med hensyn til den materielle naturs forskellige kvaliteter; procyate — det siges; guṇa- saṅkhyāne — med hensyn til forskellige kvaliteter; yathā-vat — som de er; śṛṇu — hør; tāni — om dem alle; api — også.

jñānam – a tudás; karma – a tett; ca – is; kartā – a cselekvő; ca – is; tridhā – háromféle; eva – bizony; guṇa-bhedataḥ – az anyagi természet különféle kötőerői szerint; procyate – úgy mondják; guṇa-saṅkhyāne – a különféle kötőerők szerint; yathā-vat – ahogyan vannak; śṛṇu – halld; tāni – mindezeket; api – szintén.

Translation

Fordítás

Ifølge den materielle naturs tre kvaliteter findes der tre slags viden, handlinger og arbejdere. Hør nu om dem fra Mig.

Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően a tudás, a tett és a cselekvő háromféle lehet. Hallj hát Tőlem ezekről is!

Purport

Magyarázat

FORKLARING: I kapitel 14 blev den materielle naturs tre kvaliteter udførligt beskrevet. I det kapitel blev det nævnt, at godhedens kvalitet er oplysende, lidenskabens kvalitet er materialistisk, og uvidenhedens kvalitet er befordrende for dovenskab og sløvhed. Alle den materielle naturs kvaliteter binder én. De er ikke kilder til befrielse. Selv i godhedens kvalitet er man betinget. Kapitel 17 beskrev de forskellige former for tilbedelse, som forskellige slags mennesker i den materielle naturs forskellige kvaliteter repræsenterer. Her i dette vers siger Herren så, at Han gerne vil tale om de forskellige former for viden, arbejdere og selve arbejdet ifølge de tre materielle kvaliteter.

A tizennegyedik fejezet részletesen írt az anyagi természet három kötőerejéről. Eszerint a jóság megvilágosodáshoz, a szenvedély materializmushoz, a tudatlanság pedig lustasághoz és hanyagsághoz vezet. Az anyagi természet kötőerői mind lekötnek, egyik sem vezet a felszabaduláshoz. Még a jóság kötőerejében lévő is feltételekhez van kötve. A tizenhetedik fejezet az anyagi természet különféle kötőerőiben élő emberek különféle imádatformáiról írt. Ebben a versben az Úr azt mondja, hogy a tudás, a cselekvő és a tett különféle típusairól akar beszélni, melyeket az anyagi kötőerők határoznak meg.