Skip to main content

TEXT 2

2. VERS

Tekst

Szöveg

adhaś cordhvaṁ prasṛtās tasya śākhā
guṇa-pravṛddhā viṣaya-pravālāḥ
adhaś ca mūlāny anusantatāni
karmānubandhīni manuṣya-loke
adhaś cordhvaṁ prasṛtās tasya śākhā
guṇa-pravṛddhā viṣaya-pravālāḥ
adhaś ca mūlāny anusantatāni
karmānubandhīni manuṣya-loke

Synonyms

Szó szerinti jelentés

adhaḥ — nedad; ca — og; ūrdhvam — opad; prasṛtāḥ — udstrakte; tasya — dets; śākhāḥ — grene; guṇa — af den materielle naturs kvaliteter; pravṛddhāḥ — udviklet; viṣaya — sanseobjekter; pravālāḥ — kviste; adhaḥ — nedad; ca — og; mūlāni — rødder; anusantatāni — udstrakte; karma — til arbejde; anubandhīni — bundet; manuṣya-loke — i menneskesamfundets verden.

adhaḥ – lefelé; ca – és; ūrdhvam – felfelé; prasṛtāḥ – szétterjedtek; tasya – annak; śākhāḥ – ágai; guṇa – az anyagi természet kötőerői hatására; pravṛddhāḥ – kinőttek; viṣaya – az érzéktárgyak; pravālāḥ – gallyak; adhaḥ – lefelé; ca – és; mūlāni – gyökerek; anusantatāni – kiterjedtek; karma – tettekhez; anubandhīni – kötöttek; manuṣya-loke – az emberi társadalom világában.

Translation

Fordítás

Dette træs grene, der næres af den materielle naturs tre kvaliteter, vokser både nedad og opad. Kvistene er sanseobjekterne. Dette træ har også rødder, der vokser nedad, og disse er bundet til menneskesamfundets frugtstræbende handlinger.

E fa ágai lefelé és felfelé egyaránt nőnek, s az anyagi természet három kötőereje táplálja őket. A gallyak rajtuk az érzékek tárgyai. Vannak olyan gyökerei is, melyek lefelé nőnek, s ezek az emberi társadalom gyümölcsöző cselekedeteihez kötődnek.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Her gives der en yderligere beskrivelse af banyantræet. Dets grene strækker sig i alle retninger. I de lavere dele er der forskellige manifestationer af levende væsener såsom mennesker, dyr, heste, køer, hunde, katte osv. De befinder sig på grenenes nedre dele, mens der på de øvre er højere former for levende væsener som halvguder, gandharvaer og mange andre højere livsformer. Ligesom et træ næres af vand, henter dette træ sin næring fra den materielle naturs tre kvaliteter. Sommetider ser vi, at et landområde er goldt på grund af mangel på vand, og andre gange er det grønt og frodigt. På samme måde bliver de forskellige livsformer manifesteret alt efter, hvor graden og omfanget af visse af naturens kvaliteter er større.

Ez a vers folytatja a banyanfa leírását. Ágai minden irányban kiterjednek, s az alsóbb ágakon különféle élőlények sokaságát találhatjuk: embereket, lovakat, teheneket, kutyákat, macskákat stb., a felsőbb ágakon pedig az élőlények magasabb rendű fajtáival találkozhatunk: félistenekkel, gandharvákkal és sok más magasabb rendű fajjal. Ahogyan a fát a víz élteti, ezt a fát az anyagi természet három kötőereje táplálja. Néha azt tapasztaljuk, hogy egy földterület meddő a szárazság miatt, míg egy másik szép zöld. Az élet különféle fajai hasonló módon aszerint nyilvánulnak meg, hogy hol és milyen arányban érvényesülnek az anyagi természet kötőerői.

Træets kviste anses for at være sanseobjekterne. Når vi kultiverer N naturens forskellige kvaliteter, udvikler vi forskellige sanser, og igennem disse sanser nyder vi forskellige sanseobjekter. Grenenes spidser er sanserne såsom ørerne, næsen, øjnene osv., der er knyttet til nydelsen af forskellige sanseobjekter. Kvistene repræsenterer lyd, form, berøring osv., dvs. sanseobjekterne. Siderødderne er tilknytninger og aversioner, der udspringer af forskellige former for lidelse og sansenydelse. Tendenserne til fromhed og ugudelighed anses for at have udviklet sig fra disse sekundære rødder, der spreder sig i alle retninger. Den egentlige rod kommer fra Brahmaloka, mens de andre rødder er at finde på de menneskelige planetsystemer. Efter at have nydt resultatet af sine fromme handlinger på de øvre planetsystemer kommer man ned til denne jord og fornyer sin karma, sine frugtstræbende handlinger, for igen at blive forfremmet. Denne menneskeplanet betragtes som handlingsfeltet.

Az érzékek tárgyai képezik e fa gallyait. A természet különféle kötőerőinek kifejlesztésével különféle érzékeket kapunk, amelyekkel az érzéktárgyak számtalan eltérő változatát élvezzük. Az ágak csúcsai az érzékszervek (fül, orr, szem stb.), melyek ragaszkodnak az érzéktárgyak élvezetéhez. A gallyak alkotják az érzékek tárgyait, vagyis a hangot, a formát, az érintést stb. A mellékgyökerek a vonzalomnak és a gyűlöletnek felelnek meg, melyek a szenvedés és érzékkielégítés különféle változatainak a melléktermékei. A jámbor illetve bűnös jellemre való hajlam ezekből a másodlagos gyökerekből fejlődik ki, amelyek minden irányban elágaznak. A fő gyökér Brahmalokán ered, a többi pedig az emberek lakta bolygórendszerekből. Miután jámbor tetteinek eredményét élvezhette a felsőbb bolygókon, az ember visszakerül a Földre, hogy újra felvegye karmája fonalát, azaz gyümölcsöző cselekedeteket végezzen, hogy ismét felemelkedjen. A tettek mezejének ezt az emberi bolygót tekintik.