TEXT 14

14. VERS

Tekst

Szöveg

ahaṁ vaiśvānaro bhūtvā
prāṇināṁ deham āśritaḥ
prāṇāpāna-samāyuktaḥ
pacāmy annaṁ catur-vidham

Synonyms

Szó szerinti jelentés

aham — Jeg; vaiśvānaraḥ — Min fuldstændige del som fordøjelsesilden; bhūtvā — idet jeg bliver; prāṇinām — af alle levende væsener; deham — i kroppen; āśritaḥ — situeret; prāṇa — den udadgående luft; apāna — den nedadgående luft; samāyuktaḥ — holder i balance; pacāmi — Jeg fordøjer; annam — føde; catuḥ-vidham — de fire slags.

aham – Én; vaiśvānaraḥ – az Én teljes részem az emésztés tüzévé; bhūtvā – válva; prāṇinām – minden élőlénynek; deham – a testében; āśritaḥ – elhelyezkedve; prāṇa – a kiáramló levegőt; apāna – a lefelé áramló levegőt; samāyuktaḥ – egyensúlyban tartva; pacāmi – emésztek; annam – ételt; catuḥ-vidham – négyfélét.

Translation

Fordítás

Jeg er fordøjelsesilden i alle levende væseners kroppe, og Jeg slutter Mig til den udadgående og indadgående livsluft for at fordøje de fire slags føde.

Én vagyok az emésztés tüze minden élőlény testében, s a ki- és bemenő életlevegőhöz csatlakozva Én emésztem meg a négyféle ételt.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Ifølge āyurvedisk śāstra er der i maven en ild, der fordøjer al mad, der kommer ned i maven. Når ilden ikke brænder, føler man ingen sult, og når ilden er i orden, bliver vi sultne. Nogle gange, hvis der ikke er ordentlig gang i ilden, er det nødvendigt med behandling. Under alle omstændigheder repræsenterer denne ild Guddommens Højeste Personlighed. Vediske mantraer (Bṛhad-āraṇyaka Upaniṣad 5.9.1) bekræfter også, at den Højeste Herre eller Brahman befinder Sig i maven i form af ild og fordøjer alle former for mad (ayam agnir vaiśvānaro yo ’yam antaḥ puruṣe yenedam annaṁ pacyate). Eftersom Han således hjælper til med fordøjelsen af alle former for mad, er det levende væsen ikke uafhængigt, når det kommer til at spise. Medmindre den Højeste Herre hjælper ham med at fordøje, kan han ikke spise. Således både frembringer og fordøjer Han maden, og ved Hans nåde nyder vi livet. Dette bekræftes også i Vedānta-sūtra (1.2.27) med ordene śabdādibhyo ’ntaḥ pratiṣṭhānāc ca: Herren befinder Sig i lyden og i kroppen, i luften og selv i maven som fordøjelseskraften. Der er fire slags mad. Noget drikkes, noget tygges, noget slikkes op, og noget suges op, og Han er fordøjelseskraften for dem alle.

Az āyur-veda śāstrából megtudhatjuk, hogy a gyomorban tűz emészti meg az ételt. Ha ez a tűz nem lángol, nem vagyunk éhesek, de ha megfelelően működik, akkor megéhezünk. Előfordul, hogy nem ég jól – ilyen esetben kezelésre van szükség. Ez a tűz szintén az Istenség Legfelsőbb Személyiségét képviseli. A védikus mantrák (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 5.9.1) megerősítik, hogy a Legfelsőbb Úr, vagyis a Brahman tűz formájában jelen van a gyomorban, s így emészti meg a különféle ételeket (ayam agnir vaiśvānaro yo 'yam antaḥ puruṣe yenedam annaṁ pacyate). Mivel segít az emésztésben, az élőlény még táplálkozását tekintve sem független. Ha a Legfelsőbb Úr nem segítené az emésztését, nem is ehetne. Az Úr az tehát, aki megtermeli és megemészti az ételeket, s az Ő kegyéből élvezzük az életet. A Vedānta-sūtra (1.2.27) szintén megerősíti ezt. Śabdādibhyo 'ntaḥ pratiṣṭhānāc ca: az Úr jelen van a hangban és a testben, a levegőben, sőt emésztő erőként még a gyomorban is. Négyféle étel van: nyelhető, rágható, nyalható és szopogatható. Mindegyik emésztését az Úr segíti elő.