Skip to main content

TEXT 2

2. VERS

Tekst

Szöveg

idaṁ jñānam upāśritya
mama sādharmyam āgatāḥ
sarge ’pi nopajāyante
pralaye na vyathanti ca
idaṁ jñānam upāśritya
mama sādharmyam āgatāḥ
sarge ’pi nopajāyante
pralaye na vyathanti ca

Synonyms

Szó szerinti jelentés

idam — denne; jñānam — viden; upāśritya — efter at have søgt tilflugt hos; mama — Min; sādharmyam — samme natur; āgatāḥ — efter at have opnået; sarge api — selv i skabelsen; na — aldrig; upajāyante — de fødes; pralaye — i udslettelsen; na — ej heller; vyathanti — de forstyrres; ca — også.

idam – ehhez; jñānam – a tudáshoz; upāśritya – folyamodva; mama – Enyém; sādharmyam – ugyanazt a természetet; āgatāḥ – elérve; sarge api – még a teremtésben; na – sohasem; upajāyante – születnek; pralaye – a megsemmisülésben; na – sem; vyathanti – zavarodnak meg; ca – szintén.

Translation

Fordítás

Ved at blive fast forankret i denne viden kan man opnå Min transcendentale natur. Således grundfæstet fødes man ikke igen, når der er skabelse på ny eller bliver forstyrret ved tiden for tilintetgørelsen.

E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.

Purport

Magyarázat

FORKLARING: Når man først har fået perfekt transcendental viden, opnår man kvalitativ lighed med Guddommens Højeste Personlighed og bliver fri for gentagelsen af fødsel og død. Man mister imidlertid ikke sin identitet som en individuel sjæl. Det fremgår af den vediske litteratur, at de befriede sjæle, der har nået de transcendentale planeter i den åndelige verden, bestandigt ser op til den Højeste Herres lotusfødder ved at være engageret i Hans transcendentale kærlighedstjeneste. Så selv efter befrielsen mister de hengivne ikke deres individuelle identiteter.

A tökéletes transzcendentális tudás elsajátítása után az ember olyan természetre tesz szert, mint amilyennel az Istenség Legfelsőbb Személyisége rendelkezik, s megszabadul az ismétlődő születéstől és haláltól. Az egyéni lélek azonban még ezek után sem veszíti el önazonosságát. A védikus írások szerint a lelki világ transzcendentális bolygóit elérő felszabadult lelkek örökké a Legfelsőbb Úr lótuszlábát szolgálják transzcendentális szeretettel. Láthatjuk tehát, hogy a bhakták még a felszabadulásuk után sem veszítik el egyéni önazonosságukat.

Normalt er enhver form for viden, vi får i den materielle verden, forurenet af den materielle naturs tre kvaliteter. Viden, der er ubesmittet af naturens tre kvaliteter, kaldes transcendental viden. Så snart man er forankret i denne transcendentale kundskab, befinder man sig på samme niveau som den Højeste Person. De, der er uden kundskab om den åndelige verden, hævder, at efter at være befriet fra den materielle forms materielle handlinger bliver denne åndelige identitet formløs og uden variation. Men ligesom der er materiel variation i denne verden, er der også variation i den åndelige verden. De, der er uvidende om dette, tror, at åndelig eksistens er det modsatte af materiel mangfoldighed. Men i den åndelige verden får man i virkeligheden en åndelig form. Der foregår åndelige aktiviteter der, og den åndelige situation kaldes hengivent liv. Den atmosfære siges at være ubesmittet, og der er man kvalitativt lig med den Højeste Herre. Man skal udvikle alle de åndelige kvaliteter for at få en sådan viden. Ved således at udvikle åndelige kvaliteter bliver man hverken påvirket af den materielle verdens skabelse eller ødelæggelse.

Bármilyen ismeretre teszünk szert az anyagi világban, azt általában az anyagi természet három kötőereje szennyezi be. Transzcendentálisnak azt a tudást nevezik, ami mentes az efféle szennyeződéstől. Ha valaki elsajátítja ezt a transzcendentális tudást, azonnal ugyanarra a szintre kerül, amelyen a Legfelsőbb Személy áll. Akik semmit sem tudnak a lelki világról, azok azt mondják, hogy miután az ember megszabadult az anyagi test anyagi tetteitől, lelki lénye minden formát és változatosságot nélkülözni fog. A lelki világot azonban az anyagihoz hasonlóan változatosság jellemzi. Akik ezt nem tudják, azok azt hiszik, hogy a lelki lét tökéletes ellentéte az anyagi változatosságnak. A valóságban azonban az élőlénynek a transzcendentális világban lelki teste van, amivel lelki tetteket hajt végre. Ezt a lelki helyzetet odaadó életnek nevezik. Arról a világról azt mondják, hogy mentes az anyagi szennyeződéstől, s hogy az élőlény ott természetét tekintve egyenlő a Legfelsőbb Úrral. Ahhoz, hogy erre a tudásra valaki szert tegyen, valamennyi lelki tulajdonságot ki kell fejlesztenie magában. E tulajdonságok birtokában az élőlényt többé nem befolyásolja az anyagi világ teremtése vagy megsemmisülése.