KAPITEL TRETTEN
TIZENHARMADIK FEJEZET
Naturen, nyderen og bevidsthed
A természet, az élvező és a tudat
- TEXTS 1-2:
- Arjuna sagde: O min kære Kṛṣṇa, jeg vil gerne vide, hvad prakṛti [naturen], puruṣa [nyderen], handlingsfeltet og feltets kender er, samt hvad viden og genstanden for viden er. Guddommens Højeste Personlighed svarede: Denne krop kaldes for handlingsfeltet, og den, der kender denne krop, kaldes for feltets kender, O Kuntīs søn.
- 1–2. VERS:
- Arjuna szólt: Ó, kedves Kṛṣṇám, szeretném megérteni, hogy mi a prakṛti [a természet], a puruṣa [az élvező], a mező, a mező ismerője, a tudás, valamint a tudás tárgya.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Kuntī fia, ezt a testet hívják mezőnek, s aki a testet ismeri, azt a mező ismerőjének nevezik.
- TEXT 3:
- O Bharatas efterkommer, du må forstå, at Jeg er også kenderen i alle kroppe, og at forstå denne krop og dens kender kaldes viden. Det er Min konklusion.
- 3. VERS:
- Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.
- TEXT 4:
- Lyt nu til Min kortfattede beskrivelse af dette handlingsfelt, og hvad det består af, hvilke forandringer det gennemgår, hvorfra det kommer, hvem handlingsfeltets kender er, og hvilken indflydelse han har.
- 4. VERS:
- Kérlek, halld most rövid leírásom a tett mezejéről, annak felépítéséről, változásairól, keletkezéséről, ismerőjéről és annak hatásairól!
- TEXT 5:
- Denne viden om handlingsfeltet og handlingernes kender beskrives af forskellige vismænd i forskellige vediske skrifter. Den bliver især fremført med al logik i Vedānta-sūtra i nøje overensstemmelse med årsag og virkning.
- 5. VERS:
- A bölcsek a különféle védikus könyvekben leírják a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.
- TEXTS 6-7:
- De fem store elementer, falsk ego, intelligens, det umanifesterede, de ti sanser og sindet, de fem sanseobjekter, begær, had, lykke, lidelse, den samlede helhed, livssymptomerne og overbevisninger – alle disse anses i korthed for at være handlingsfeltet og dets vekselvirkninger.
- 6–7. VERS:
- Az öt őselem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az elemek összessége, a léttünetek és a meggyőződések – ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik.
- TEXTS 8-12:
- Ydmyghed; frihed fra stolthed; ikke-vold; tolerance; ligefremhed; at vende sig mod en ægte åndelig mester; renlighed; vedholdenhed; selvbeherskelse; forsagelse af sanseobjekterne; fravær af falsk ego; erkendelse af det dårlige i fødsel, død, alderdom og sygdom; utilknytning; frihed fra indvikling med børn, kone, hjem osv.; sindsligevægt under behagelige og ubehagelige omstændigheder; konstant og uforfalsket hengivenhed til Mig; at tilstræbe at leve på et tilbagetrukket sted; utilknytning til den generelle menneskemasse; forståelse af vigtigheden af selverkendelse; og filosofisk søgen efter den Absolutte Sandhed – alle disse erklærer Jeg for viden, og alt, der findes derudover, er uvidenhed.
- 8–12. VERS:
- Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; béketűrés; egyszerűség; egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; a születés, halál, öregség és betegség okozta gyötrelem felismerése; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dologhoz; kiegyensúlyozottság kellemes és kellemetlen körülmények között egyaránt; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; magányos életre törekvés; elhatárolódás az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás – mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság.
- TEXT 13:
- Jeg skal nu forklare dig det, der kan vides, hvorved du vil smage det evige. Brahman, ånden, der er uden begyndelse og underlagt Mig, ligger uden for denne materielle verdens årsag og virkning.
- 13. VERS:
- Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.
- TEXT 14:
- Hans hænder og ben og Hans øjne, hoveder og ansigter er overalt, og Han har ører overalt. På denne måde eksisterer Oversjælen og gennemtrænger alt.
- 14. VERS:
- Kezei és lábai, szemei, fejei és arcai mindenhová elérnek, s fülei mindenhol jelen vannak. Áthatva mindent, így létezik a Felsőlélek.
- TEXT 15:
- Oversjælen er den oprindelige kilde til alle sanser, men alligevel har Han ingen sanser. Selv om Han opretholder alle levende væsener, er Han utilknyttet. Han er hævet over naturens kvaliteter samtidig med, at Han behersker alle den materielle naturs kvaliteter.
- 15. VERS:
- A Felsőlélek az eredeti forrása minden érzéknek, ám Ő mégis érzékek nélküli. Ő nem kötődik semmihez, noha Ő minden lény fenntartója. A természet kötőerői fölött áll, s az anyagi természet valamennyi kötőerejének mestere.
- TEXT 16:
- Den Højeste Sandhed eksisterer både uden for og inden i alle levende væsener, de bevægelige såvel som de ubevægelige. Eftersom Han er subtil, er Han uden for de materielle sansers evne til at se eller forstå Ham. Skønt langt, langt borte er Han også tæt på alle.
- 16. VERS:
- A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
- TEXT 17:
- Selv om Oversjælen synes at være delt blandt alle levende væsener, er Han aldrig delt. Han er situeret som én. Skønt Han er den, der opretholder alle levende væsener, må det forstås, at Han fortærer og udvikler alle.
- 17. VERS:
- Noha a Felsőlélek látszólag megoszlik az élőlények között, valójában sohasem felosztott. Ő mindig egy. Ő a fenntartója valamennyi élőlénynek, mégis tudni kell Róla, hogy Ő az, aki elpusztítja és megteremti mindegyiküket.
- TEXT 18:
- Han er lyskilden i alt, der lyser. Han er uden for materiens mørke og umanifesteret. Han er viden, genstanden for viden og målet med viden. Han befinder Sig i alles hjerter.
- 18. VERS:
- Ő a fény forrása minden fénylő testben. Túl van az anyag sötétségén, s megnyilvánulatlan. Ő a tudás, a tudás tárgya és a tudás célja. Mindenki szívében jelen van.
- TEXT 19:
- Jeg har således givet en kortfattet beskrivelse af handlingsfeltet [kroppen], viden og det, der kan vides. Kun Mine hengivne kan forstå dette til fulde og dermed opnå Min natur.
- 19. VERS:
- Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.
- TEXT 20:
- Den materielle natur og de levende væsener skal forstås som værende uden begyndelse. Deres forvandlinger og de materielle kvaliteter er frembringelser af den materielle natur.
- 20. VERS:
- Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.
- TEXT 21:
- Naturen siges at være årsagen til alle materielle årsager og virkninger, hvorimod det levende væsen selv er årsag til de forskellige former for lidelse og nydelse i denne verden.
- 21. VERS:
- Úgy mondják, a természet az oka minden anyagi oknak és következménynek, míg az élőlény a különféle szenvedések és élvezetek okozója a világban.
- TEXT 22:
- På denne måde følger det levende væsen livets gang i den materielle natur og nyder naturens tre kvaliteter. Dette skyldes hans omgang med den materielle natur. Således mødes han med godt og ondt i forskellige livsformer.
- 22. VERS:
- Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.
- TEXT 23:
- Og dog findes der i denne krop en anden, en transcendental nyder, der er Herren, den højeste ejer, der eksisterer som vidnet og den, der giver tilladelse, og som er kendt som Oversjælen.
- 23. VERS:
- Ebben a testben van egy másik, egy transzcendentális élvező is – az Úr, a legfelsőbb birtokos, aki felülvigyázóként és engedélyezőként létezik, s akit Felsőléleknek neveznek.
- TEXT 24:
- Den, der forstår denne filosofi om den materielle natur, det levende væsen og vekselvirkningen mellem naturens kvaliteter, opnår med sikkerhed befrielse. Han fødes ikke her igen uanset sin nuværende situation.
- 24. VERS:
- Aki megérti ezt az anyagi természetről, az élőlényről és a természet kötőerőinek kölcsönhatásairól szóló filozófiát, az biztosan felszabadul, s bármilyen helyzetben is van jelenleg, nem kell újra megszületnie e világban.
- TEXT 25:
- Nogle erkender Oversjælen inde i sig selv via meditation, andre igennem udvikling af viden, og atter andre erkender Ham ved at arbejde uden frugtstræbende ønsker.
- 25. VERS:
- A Felsőlelket egyesek meditációban, mások a tudás művelésével, megint mások az érdek nélküli tettek révén látják meg magukban.
- TEXT 26:
- Så er der også dem, der, selv om de ikke er velbevandrede i åndelig viden, begynder at tilbede den Højeste Person efter at have hørt om Ham fra andre. På grund af deres tilbøjelighed til at lytte til autoriteter sætter de sig også ud over fødslen og dødens vej.
- 26. VERS:
- Azután vannak olyanok is, akik másoktól hallottak a Legfelsőbb Személyről, s bár nem jártasak a lelki tudásban, imádni kezdik Őt. Mivel hajlanak arra, hogy a hiteles forrásokra hallgassanak, ők is túljutnak a születés és halál birodalmán.
- TEXT 27:
- O du bedste blandt Bhārataer, du må forstå, at hvad du end ser eksistere, det være sig bevægeligt såvel som ubevægeligt, er det intet andet end en kombination af handlingsfeltet og handlingsfeltets kender.
- 27. VERS:
- Ó, Bhāraták vezére, tudd meg, hogy minden, ami létezik, legyen az mozgó vagy mozdulatlan, csupán a tettek mezejének és a mező ismerőjének kombinációja.
- TEXT 28:
- Den, der ser Oversjælen ledsage den individuelle sjæl i alle kroppe, og som forstår, at hverken sjælen eller Oversjælen inde i det forgængelige legeme nogensinde forgår, ser faktisk.
- 28. VERS:
- Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek, aki a halandó testben lakozik, nem semmisül meg soha, az valóban lát.
- TEXT 29:
- Den, der ser Oversjælen i samme grad til stede overalt i alle levende væsener, trækker ikke sig selv ned med sit sind. Således nærmer han sig det transcendentale mål.
- 29. VERS:
- Aki a Felsőlelket mindenhol, minden élőlényben egyformán látja, azt elméje nem húzza a mélybe, s így elérkezik a transzcendentális célhoz.
- TEXT 31:
- Når et forstandigt menneske ikke længere ser forskellige identiteter på grund af forskellige kroppe, og ser, hvordan levende væsener er udbredt overalt, når det til Brahman-erkendelsen.
- 31. VERS:
- Amikor a bölcs ember többé nem különféle élőlényeket lát különféle anyagi testeik alapján, hanem látja, hogy az élőlények mindenhová kiterjednek, akkor elérkezik a Brahman-felfogáshoz.
- TEXT 32:
- De, der ser med evighedens øjne, kan se, at den uforgængelige sjæl er transcendental, evig og uden for naturens kvaliteter. På trods af kontakten med den materielle krop gør sjælen ingenting og indvikles heller ikke, O Arjuna.
- 32. VERS:
- Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a természet kötőerőin. Ó, Arjuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha kapcsolatban áll az anyagi testtel.
- TEXT 33:
- På grund af sin subtile natur blander himlen sig ikke med noget, selv om den er altgennemtrængende. På samme måde blander sjælen, der ser med Brahmans syn, sig ikke med kroppen, selv om han befinder sig i kroppen.
- 33. VERS:
- Finom természeténél fogva a levegő nem keveredik semmivel, bár mindent áthat. Éppígy a Brahman-szemlélettel rendelkező lélek sem vegyül a testtel, noha abban foglal helyet.
- TEXT 34:
- Ligesom Solen alene oplyser hele dette univers, oplyser det levende væsen inden i kroppen hele kroppen med bevidsthed, O Bharatas efterkommer.
- 34. VERS:
- Ó, Bharata fia, ahogy a nap egymagában beragyogja ezt az egész univerzumot, úgy világítja be tudatával a testben lakozó élőlény az egész testet.
- TEXT 35:
- De, der med kundskabens øjne kan se forskellen på kroppen og kroppens kendere, og som også kan forstå vejen til befrielse fra fangenskabet i den materielle natur, opnår det højeste mål.
- 35. VERS:
- Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s megérti, hogyan szabadulhat ki az anyagi természet kötelékei közül, az eléri a legfelsőbb célt.