TEXT 16
16. VERS
Tekst
Szöveg
acaraṁ caram eva ca
sūkṣmatvāt tad avijñeyaṁ
dūra-sthaṁ cāntike ca tat
acaraṁ caram eva ca
sūkṣmatvāt tad avijñeyaṁ
dūra-sthaṁ cāntike ca tat
Synonyms
Szó szerinti jelentés
bahiḥ — uden for; antaḥ — inden i; ca — også; bhūtānām — af alle levende væsener; acaram — ikke-bevægelige; caram — bevægelige; eva — afgjort; ca — også; sūkṣmatvāt — fordi Han er subtil; tat — den (Han); avijñeyam — som ikke kan forstås; dūra-stham — langt væk; ca — også; antike — nær; ca — og; tat — den (Han).
bahiḥ – kívül; antaḥ – belül; ca – is; bhūtānām – minden élőlényen; acaram – mozdulatlan; caram – mozgó; eva – is; ca – és; sūkṣmatvāt – mert finom; tat – az; avijñeyam – megismerhetetlen; dūra-stham – nagyon távoli; ca – is; antike – közel; ca – és; tat – az.
Translation
Fordítás
Den Højeste Sandhed eksisterer både uden for og inden i alle levende væsener, de bevægelige såvel som de ubevægelige. Eftersom Han er subtil, er Han uden for de materielle sansers evne til at se eller forstå Ham. Skønt langt, langt borte er Han også tæt på alle.
A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
Purport
Magyarázat
FORKLARING: Fra den vediske litteratur lærer vi, at Nārāyaṇa, den Højeste Person, eksisterer både uden for og inden i alle levende væsener. Han er til stede i både de åndelige og materielle verdener. Skønt langt, langt væk er Han alligevel nær os. Dette bekræftes i den vediske litteratur (Kaṭha Upaniṣad 1.2.21): āsīno dūraṁ vrajati, śayāno yāti sarvataḥ. Og da Han altid er opslugt af transcendental lyksalighed, kan vi ikke forstå, hvordan Han nyder Sine fuldstændige overdådigheder. Vi kan ikke se eller forstå dette med disse materielle sanser. Der står derfor i Vedaerne, at vi ikke kan forstå Ham med vores materielle sind og sanser. Har man derimod renset sit sind og sine sanser ved at praktisere Kṛṣṇa- bevidsthed i hengiven tjeneste, kan man se Ham hele tiden. Det bliver bekræftet i Brahma-saṁhitā, at den hengivne, der har udviklet kærlighed til den Højeste Gud, kan se Ham konstant uden ophør. Og i Bhagavad- gītā (11.54) bliver det bekræftet, at Han kun kan ses og forstås gennem hengiven tjeneste: bhaktyā tv ananyayā śakyaḥ.
A védikus írásokból megérthetjük, hogy a Legfelsőbb Személy, Nārāyaṇa minden élőlényen kívül és belül is létezik, és egyidejűleg jelen van az anyagi és a lelki világban is. Végtelenül messze van, ám ugyanakkor egészen közel is van hozzánk. Ezt mondja a védikus irodalom. Āsīno dūraṁ vrajati śayāno yāti sarvataḥ (Kaṭha-upaniṣad 1.2.21). A Legfelsőbb Személy transzcendentális gyönyörbe merül, ezért képtelenek vagyunk megérteni, hogyan élvezi teljes fenségét. Anyagi érzékeinkkel nem láthatunk semmit, nem érthetünk meg semmit. A Védák éppen ezért azt mondják, hogy anyagi elmével és anyagi érzékszervekkel nem lehet megismerni Istent. Aki azonban a Kṛṣṇa-tudatban, az odaadó szolgálaton keresztül megtisztította elméjét és érzékeit, az mindig láthatja Őt. A Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy az a bhakta, akiben szeretet ébredt a Legfelsőbb Isten iránt, örökké, szüntelenül láthatja Kṛṣṇát. A Bhagavad-gītā (11.54) alátámasztja: Őt csakis az odaadó szolgálat révén lehet meglátni és megérteni. Bhaktyā tv ananyayā śakyaḥ.