TEXT 12
12. VERS
Tekst
Szöveg
jñānād dhyānaṁ viśiṣyate
dhyānāt karma-phala-tyāgas
tyāgāc chāntir anantaram
jñānād dhyānaṁ viśiṣyate
dhyānāt karma-phala-tyāgas
tyāgāc chāntir anantaram
Synonyms
Szó szerinti jelentés
śreyaḥ — bedre; hi — afgjort; jñānam — viden; abhyāsāt — end udøvelse; jñānāt — end viden; dhyānam — meditation; viśiṣyate — anses for at være bedre; dhyānāt — end meditation; karma-phala-tyāgaḥ — forsagelse af resultaterne af frugtstræbende handlinger; tyāgāt — gennem en sådan forsagelse; śāntiḥ — fred; anantaram — derefter.
śreyaḥ – jobb; hi – bizony; jñānam – a tudás; abhyāsāt – a gyakorlásnál; jñānāt – a tudásnál; dhyānam – a meditáció; viśiṣyate – jobbnak számít; dhyānāt – a meditációnál; karma-phala-tyāgaḥ – a gyümölcsöző munka eredményeiről való lemondás; tyāgāt – az ilyen lemondás által; śāntiḥ – béke; anantaram – azután.
Translation
Fordítás
Hvis du ikke kan arbejde i denne ånd, engagér dig da i at kultivere viden. Meditation er dog bedre end viden, og bedre end meditation er forsagelse af handlingernes frugter, for gennem en sådan forsagelse kan man få fred i sindet.
Ha ezt sem tudod megtenni, akkor fogj a tudás művelésébe! A meditáció azonban jobb a tudásnál, a meditációnál pedig a munka gyümölcseiről való lemondás, mert az ilyen lemondás hatására az ember elméjét béke árasztja el.
Purport
Magyarázat
FORKLARING: Som nævnt i de foregående vers er der to slags hengiven tjeneste: udøvelse af de regulerende principper og fuldstændig tilknytning i kærlighed til Guddommens Højeste Personlighed. For dem, der reelt er ude af stand til at følge principperne for Kṛṣṇa-bevidsthed, er det bedre at udvikle viden, for gennem viden kan man blive i stand til at forstå sin virkelige position. Viden vil gradvist udvikle sig til niveauet af meditation, og meditation vil gøre én i stand til at forstå Guddommens Højeste Personlighed igennem en gradvis proces. Der findes metoder, der får én til at forstå, at man selv er den Højeste, og den form for meditation er at foretrække, hvis man ikke kan engagere sig i hengiven tjeneste. Hvis man ikke kan meditere på den måde, findes der som anvist i den vediske litteratur foreskrevne pligter for brāhmaṇaerne, kṣatriyaerne, vaiśyaerne og śūdraerne, sådan som vi kan finde det omtalt i Bhagavad-gītās sidste kapitel. Men hvorom alt er, bør man opgive sit arbejdes resultater eller frugter, hvilket betyder at anvende resultaterne af sin karma til et eller andet godt formål.
Ahogyan az előző versekben olvashattuk, kétféle odaadó szolgálat létezik: a szabályozó elvek betartása, valamint a teljes vonzódás és szeretet az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt. Akik valóban képtelenek követni a Kṛṣṇa-tudat elveit, azok számára jobb a tudás művelése, mert ennek segítségével az ember megértheti valódi helyzetét. A tudás fokozatosan elvezet a meditálásig, mely által lassanként megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Vannak olyan folyamatok, amelyeket végezve az ember arra a következtetésre jut, hogy ő a Legfelsőbb. Ezeket azok választják előszeretettel, akik nem tudnak odaadó szolgálatot végezni. Ha valaki még így sem tud meditálni, akkor végezze a védikus írásokban a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák vagy śūdrák számára előírt kötelességeket, melyekről a Bhagavad-gītā utolsó fejezetében olvashatunk. Minden esetben le kell azonban mondania munkája gyümölcseiről, azaz karmája eredményét valami jó célra kell áldoznia.
Så kort sagt findes der to måder at nå Guddommens Højeste Personlighed, det højeste mål, på. Den ene er gennem en gradvis udvikling, og den anden metode er direkte. Hengiven tjeneste i Kṛṣṇa-bevidsthed er den direkte vej, og den anden metode går ud på at forsage sine handlingers frugter. Derved kan man komme til stadiet af kundskab, dernæst til stadiet af meditation, så til stadiet, hvor man forstår Oversjælen, og til sidst til stadiet af Guddommens Højeste Personlighed. Man kan enten tage trin-for-trin metoden eller den direkte vej. Den direkte vej er ikke mulig for alle. Derfor er den indirekte metode også god. Det er imidlertid underforstået, at den indirekte metode ikke bliver anbefalet til Arjuna, eftersom han allerede befinder sig på stadiet af hengiven kærlighedstjeneste til den Højeste Herre. Den indirekte vej er for andre, der ikke er på dette niveau. De bør følge den gradvise proces med forsagelse, kundskab, meditation og erkendelse af Brahman og Oversjælen. I Bhagavad-gītā er det dog den direkte vej, der bliver understreget. Vi bliver alle anbefalet at følge den direkte proces og overgive os til Guddommens Højeste Personlighed, Kṛṣṇa.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége – a legfelsőbb cél – eléréséhez két út vezet: a fokozatos fejlődés és a közvetlen folyamat. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat a közvetlen út, míg a tettek gyümölcséről való lemondás fokozatos fejlődést jelent. Ezután juthat el az ember a tudás, majd a meditáció, azután a Felsőlélek megismerése szintjére, végül pedig felemelkedhet az Istenség Legfelsőbb Személyisége síkjára. Az ember tehát a közvetlen vagy a fokozatos folyamatot egyaránt választhatja, s az utóbbi szintén jó, hiszen a közvetlen módszer gyakorlása nem mindenki számára lehetséges. Meg kell azonban értenünk, hogy Arjunának azért nem javasolja Kṛṣṇa a közvetett folyamatot, mert ő már a Legfelsőbb Úr szeretetteljes odaadó szolgálatának szintjén áll. Ez azoknak való, akik még nem jutottak el eddig: nekik lépésről lépésre ajánlatos haladniuk a lemondás, a tudás, a meditáció, valamint a Brahman- és a Felsőlélek-tudatosság elsajátítása útján. A Bhagavad-gītā azonban a közvetlen folyamatra helyezi a hangsúlyt, s mindenkinek azt tanácsolja, hogy lásson hozzá, és hódoljon meg Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt.