Skip to main content

TEXT 44

44. VERS

Verš

Szöveg

pūrvābhyāsena tenaiva
hriyate hy avaśo ’pi saḥ
jijñāsur api yogasya
śabda-brahmātivartate
pūrvābhyāsena tenaiva
hriyate hy avaśo ’pi saḥ
jijñāsur api yogasya
śabda-brahmātivartate

Synonyma

Szó szerinti jelentés

pūrva — dřívějším; abhyāsena — praktikováním; tena — tím; eva — zajisté; hriyate — je přitahován; hi — bezpečně; avaśaḥ — mimovolně; api — také; saḥ — on; jijñāsuḥ — zkoumavý; api — dokonce; yogasya — o yoze; śabda-brahma — rituální zásady písem; ativartate — překonává.

pūrva – előző; abhyāsena – gyakorlata által; tena – azáltal; eva – bizony; hriyate – vonzódik; hi – biztosan; avaśaḥ – természetes módon; api – is; saḥ – ő; jijñāsuḥ – kíváncsi; api – még; yogasya – a yogáról; śabda-brahma – a szentírások rituális elvei; ativartate – felett áll.

Překlad

Fordítás

Díky božskému vědomí z předchozího života ho začnou přitahovat principy yogy, a to mimovolně, aniž by po nich pátral. Tento zvídavý transcendentalista stojí vždy nad rituálními zásadami písem.

Előző élete isteni tudata folytán természetes módon vonzódni kezd a yoga elveihez, anélkül hogy kutatna utánuk. Az ilyen tudásra vágyó transzcendentalista mindig felette áll a szentírások rituális elveinek.

Význam

Magyarázat

Pokročilé yogīny příliš nepřitahují obřady popsané v písmech, ale zato je automaticky přitahují jógové principy, díky kterým mohou dospět k úplnému vědomí Kṛṣṇy, nejvyšší dokonalosti yogy. Ve Śrīmad-Bhāgavatamu (3.33.7) je tento nezájem pokročilých transcendentalistů o védské obřady vyložen takto:

Az emelkedett yogīk nem sokat törődnek az írások rítusaival, ám a yoga elveit, melyek a tökéletes Kṛṣṇa-tudathoz, a yoga legtökéletesebb szintjének eléréséhez segíthetik őket, természetes módon vonzónak találják. A Śrīmad-Bhāgavatam (3.33.7) így ír azzal kapcsolatban, hogy a fejlett transzcendentalisták figyelmen kívül hagyják a védikus rítusokat:

aho bata śva-paco ’to garīyān
yaj-jihvāgre vartate nāma tubhyam
tepus tapas te juhuvuḥ sasnur āryā
brahmānūcur nāma gṛṇanti ye te
aho bata śva-paco ’to garīyān
yaj-jihvāgre vartate nāma tubhyam
tepus tapas te juhuvuḥ sasnur āryā
brahmānūcur nāma gṛṇanti ye te

“Ó můj Pane! Ti, kdo zpívají Tvá svatá jména, jsou nesmírně duchovně pokročilí, a to i když se narodili v rodinách pojídačů psů. Bezpochyby již podstoupili veškerou askezi, vykonali všechny druhy obětí, vykoupali se na všech posvátných místech a prostudovali všechna písma.”

„Ó, Uram! Akik szent nevedet éneklik, rendkívül magas szinten állnak a lelki életben, még akkor is, ha kutyaevők családjában születtek. Nem férhet hozzá kétség, hogy elvégeztek már minden vezeklést és áldozatot, megfürödtek valamennyi szent helyen, s áttanulmányozták az összes szentírást.”

Slavný příklad dal v této souvislosti Pán Caitanya, který přijímal Ṭhākuru Haridāsu za jednoho ze svých nejvýznačnějších žáků. I když se Ṭhākura Haridāsa shodou okolností narodil v muslimské rodině, Pán Caitanya ho povznesl na úroveň nāmācāryi za to, že důsledně dodržoval zásadu každý den pronést tři sta tisíc Pánových svatých jmen Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. A jelikož zpíval svaté jméno Pána neustále, rozumí se, že ve svém předchozím životě musel dodržet všechny rituální postupy Ved, śabda-brahma. Nikdo se tedy nemůže uchýlit k následování zásad spojených s vědomím Kṛṣṇy či začít zpívat svaté jméno Pána, Hare Kṛṣṇa, aniž by byl očištěn.

Híres példa erre Haridāsa Ṭhākura esete, akit az Úr Caitanya egyik legfontosabb tanítványaként fogadott el. Haridāsa Ṭhākurát, noha muszlim családban született, az Úr Caitanya a nāmācārya helyzetébe emelte, amiatt, hogy szigorúan betartotta fogadalmát, s mindennap háromszázezerszer mondta ki az Úr szent nevét: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Örökké az Úr szent nevét énekelte, s ez bizonyítja, hogy előző életében már elvégezte a Védák által előírt összes rítust, amit śabda-brahmának hívnak. Amíg tehát az ember nem tisztul meg, addig nem képes sem a Kṛṣṇa-tudat elveit követni, sem pedig az Úr szent nevét, a Hare Kṛṣṇa mantrát énekelni.