Skip to main content

TEXT 17

17. VERS

Verš

Szöveg

karmaṇo hy api boddhavyaṁ
boddhavyaṁ ca vikarmaṇaḥ
akarmaṇaś ca boddhavyaṁ
gahanā karmaṇo gatiḥ
karmaṇo hy api boddhavyaṁ
boddhavyaṁ ca vikarmaṇaḥ
akarmaṇaś ca boddhavyaṁ
gahanā karmaṇo gatiḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

karmaṇaḥ — jednání; hi — jistě; api — také; boddhavyam — je třeba porozumět; boddhavyam — je třeba porozumět; ca — také; vikarmaṇaḥ — zakázaného jednání; akarmaṇaḥ — nečinu; ca — také; boddhavyam — je třeba porozumět; gahanā — velice obtížný; karmaṇaḥ — jednání; gatiḥ — přístup.

karmaṇaḥ – a tettről; hi – bizony; api – is; boddhavyam – meg kell érteni; boddhavyam – meg kell érteni; ca – szintén; vikarmaṇaḥ – a tiltott tettről; akarmaṇaḥ – a tétlenségről; ca – is; boddhavyam – meg kell érteni; gahanā – nagyon nehéz; karmaṇaḥ – a tettnek; gatiḥ – a folyamata.

Překlad

Fordítás

Spletitostem činu je velice těžké porozumět. Proto je třeba dobře vědět, co je čin, co je zakázaný čin a co je nečin.

A cselekvés bonyolult témáját nagyon nehéz megérteni. Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség.

Význam

Magyarázat

Pokud má někdo vážný zájem o vysvobození z pout hmoty, musí porozumět rozdílům mezi činem, nečinem a neoprávněným jednáním. Tomuto rozboru akcí, reakcí a zvrácených činů musí věnovat velkou pozornost, protože je to velice obtížné téma. Aby poznal vědomí Kṛṣṇy a jednal na takové úrovni, musí učením poznat svůj vztah s Nejvyšším — kdo se naučil vše, ví, že každá živá bytost je věčným služebníkem Pána a má proto jednat s vědomím Kṛṣṇy. K tomuto závěru směřuje celá Bhagavad-gītā. Jakékoliv jiné závěry a výsledky, odporující tomuto vědomí a činům, které jsou s ním spojené, představují zakázané činy neboli vikarmy. Aby to vše člověk pochopil, musí se stýkat s těmi, kdo znají vědomí Kṛṣṇy, a poznat ono tajemství od nich; je to stejně dobré jako učit se přímo od Pána. V jiném případě budou i ty nejinteligentnější osoby zmateny.

Ha valaki komolyan elhatározta, hogy megszabadul az anyagi kötelékektől, meg kell értenie, mi a különbség a cselekvés, a tétlenség és az önkényes tett között. Ez egy rendkívül nehéz téma, ezért meg kell próbálnunk elemezni a tettet, a visszahatást és a helytelen cselekvést. Ahhoz, hogy megértsük a Kṛṣṇa-tudatot és a cselekvés különféle fajtáit, meg kell ismernünk a Legfelsőbbhöz fűződő kapcsolatunkat. Aki ugyanis ismeretet szerez erről, az tökéletesen tudja, hogy minden élőlény az Úr örök szolgája, következésképpen mindenkinek Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednie. Az egész Bhagavad-gītā ehhez a végkövetkeztetéshez vezet el. Minden más végkövetkeztetés, ami ellentétben áll ezzel a tudattal és a vele járó tettekkel, vikarma, azaz tiltott cselekedet. Ahhoz, hogy mindezt az ember megértse, a Kṛṣṇa-tudat hiteles szaktekintélyeinek társaságát kell keresnie. Tőlük kell eltanulnia a titkot, s ez ugyanolyan jó, mintha közvetlenül az Úrtól hallana róla. Aki nem így tesz, legyen bármilyen okos ember, csak összezavarodik.