TEXT 13

13. VERS

Verš

Szöveg

cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ
guṇa-karma-vibhāgaśaḥ
tasya kartāram api māṁ
viddhy akartāram avyayam

Synonyma

Szó szerinti jelentés

cātuḥ-varṇyam — čtyři třídy lidské společnosti; mayā — Mnou; sṛṣṭam — stvořené; guṇa — kvality; karma — a práce; vibhāgaśaḥ — podle rozdělení; tasya — toho; kartāram — otec; api — ačkoliv; mām — Mě; viddhi — můžeš znát; akartāram — jako nečinného; avyayam — neměnného.

cātuḥ-varṇyam – az emberi társadalom négy rétege; mayā – Általam; sṛṣṭam – teremtett; guṇa – a tulajdonság; karma – és a munka; vibhāgaśaḥ – felosztása szerint; tasya – annak; kartāram – atyjaként; api – bár; mām – Engem; viddhi – ismerj; akartāram – a nem cselekvőt; avyayam – a változatlant.

Překlad

Fordítás

Podle tří kvalit hmotné přírody a práce, která je s nimi spojena, jsem vytvořil čtyři třídy lidské společnosti. A měl bys vědět, že ačkoliv jsem tvůrcem tohoto systému, přesto jakožto neměnný nic nekonám.

Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a rájuk jellemző munka szerint. Tudd meg, hogy bár Én vagyok e rendszer alkotója, Én mégis nem cselekvő és változatlan vagyok!

Význam

Magyarázat

Pán je stvořitelem všeho. Vše se z Něho rodí, vše je Jím udržováno a po zániku v Něm vše spočívá. Je tedy i stvořitelem čtyř společenských tříd, počínaje třídou inteligentních lidí, kteří jsou díky svému postavení na úrovni kvality dobra odborně nazýváni brāhmaṇové. Následuje třída státosprávců, kterým se říká kṣatriyové, protože jsou ovlivněni kvalitou vášně. Obchodníci, vaiśyové, jsou ovlivňováni směsí kvalit vášně a nevědomosti a dělníci, śūdrové, jsou pod vlivem kvality nevědomosti. Přestože Pán Kṛṣṇa stvořil tyto čtyři třídy, sám k žádné z nich nepatří, jelikož není jednou z podmíněných duší, jejichž jedna část tvoří lidskou společnost. Ta se podobá jakékoliv jiné zvířecí společnosti, ale pro pozvednutí člověka nad úroveň zvířat Pán stvořil výše uvedené třídy, umožňující systematicky rozvíjet vědomí Kṛṣṇy. Sklon člověka k jisté práci je předurčen kvalitami hmotné přírody, kterých nabyl. Příznaky odpovídající různým kvalitám hmotné přírody jsou popisovány v osmnácté kapitole této knihy. Každý, kdo si je vědom Kṛṣṇy, však stojí ještě výše než samotní brāhmaṇové. Ačkoliv se u brāhmaṇů vzhledem k jejich vlastnostem očekává, že budou znát Brahman, Nejvyšší Absolutní Pravdu, většina z nich Pána Kṛṣṇu poznává pouze v Jeho projevu neosobního Brahmanu. Ten, kdo však překoná omezené znalosti brāhmaṇy a dospěje k poznání Nejvyšší Osobnosti Božství, Śrī Kṛṣṇy, se stane osobou vědomou si Kṛṣṇy neboli vaiṣṇavou. Vědomí Kṛṣṇy zahrnuje poznání Kṛṣṇových nejrůznějších úplných expanzí — Rāmy, Nṛsiṁhy, Varāhy a tak dále. A tak jako je Kṛṣṇa transcendentální vůči tomuto systému čtyř tříd lidské společnosti, je i ten, kdo si je vědom Kṛṣṇy, transcendentální vůči veškerému jejímu rozdělení, ať už se jedná o komunitu, národ či lidské druhy.

Az Úr a teremtője mindennek. Minden Tőle születik, Ő tart fenn mindent, s a megsemmisülés után minden Belé tér vissza. Ő a négy társadalmi rend teremtője is. A társadalmi felosztás az értelmiséggel, azaz szakkifejezéssel élve a brāhmaṇákkal kezdődik, mert ők a jóság kötőerejében vannak. A következő az irányítók osztálya, akiket kṣatriyáknak hívnak, mert a szenvedély kötőereje jellemzi őket. A vaiśyák, azaz a kereskedők a szenvedély és a tudatlanság kevert kötőerejében, a śūdrák, vagyis a kétkezi munkások pedig az anyagi természet tudatlanság kötőerejében élnek. Az emberi társadalom négy osztályát az Úr Kṛṣṇa teremtette, Ő azonban egyikhez sem tartozik, hiszen nem a feltételekhez kötött lelkek közül való, akik az emberi társadalom egy részét alkotják. Az emberi társadalom hasonlít bármelyik állati társadalomhoz, de az Úr megteremtette a fentiekben említett négy rendet, hogy kiemelje az embereket az állatias létből, s lehetővé tegye számukra, hogy fokozatosan fejlődjenek a Kṛṣṇa-tudatban. Hogy az ember milyen sajátságos tevékenységre érez hajlamot, azt az anyagi természet rá ható kötőereje határozza meg. Azokról az életjelenségekről, amelyek a különféle kötőerőkről tanúskodnak, a tizennyolcadik fejezet ír. A Kṛṣṇa-tudatú ember azonban még a brāhmaṇáknál is magasabb szinten áll. A brāhmaṇa szó arra utal, akinek jelleme alapján ismernie kell a Brahmant, a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, ám a brāhmaṇák legtöbbjét csak az Úr Kṛṣṇa személytelen Brahman-megnyilvánulása érdekli. De aki a brāhmaṇák korlátolt tudásán túllépve az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Śrī Kṛṣṇát ismeri meg, az Kṛṣṇa-tudatúvá, más szóval vaiṣṇavává válik. A Kṛṣṇa-tudat magában foglalja a Kṛṣṇa különböző teljes kiterjedéseiről – például a Rāmáról, Nṛsiṁháról, Varāháról és másokról – szóló tudást is. És ahogyan Kṛṣṇa transzcendentálisan az emberi társadalom négy osztálya fölött áll, úgy a Kṛṣṇa-tudatú ember is transzcendentális az emberi társadalom valamennyi osztályához képest, beleértve a közösség, nemzet és faj szerinti felosztást is.