TEXT 60

60. VERS

Verš

Szöveg

yatato hy api kaunteya
puruṣasya vipaścitaḥ
indriyāṇi pramāthīni
haranti prasabhaṁ manaḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

yatataḥ — usilujícího; hi — zajisté; api — navzdory tomu; kaunteya — ó synu Kuntī; puruṣasya — člověka; vipaścitaḥ — který dokáže výborně rozlišovat; indriyāṇi — smysly; pramāthīni — vzrušující; haranti — uvrhají; prasabham — násilím; manaḥ — mysl.

yatataḥ – törekvése közben; hi – bizony; api – ellenére; kaunteya – ó, Kuntī fia; puruṣasya – az embernek; vipaścitaḥ – megkülönböztető képességgel rendelkezőnek; indriyāṇi – az érzékszervei; pramāthīni – izgatott; haranti – dobálják; prasabham – erőnek erejével; manaḥ – az elmét.

Překlad

Fordítás

Ó Arjuno, smysly jsou tak silné a dravé, že násilím unášejí i mysl člověka, který umí rozlišovat a snaží se je ovládnout.

Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják.

Význam

Magyarázat

Je mnoho mudrců, filozofů a transcendentalistů, kteří se pokoušejí ovládnout smysly, ale bez ohledu na jejich úsilí se stává, že i ti nejpokročilejší z nich někdy vinou rozrušené mysli padnou za oběť hmotnému smyslovému požitku. Dokonce i velkého mudrce a dokonalého yogīna Viśvāmitru svedla Menakā k sexuálnímu požitku, přestože se snažil ovládnout smysly náročnou askezí a yogou. V dějinách světa najdeme mnoho takových příkladů. Pro živou bytost je tedy velice obtížné ovládnout mysl a smysly, aniž by si byla plně vědoma Kṛṣṇy. Pokud nemyslí na Kṛṣṇu, nemůže zanechat smyslného hmotného jednání. Praktický příklad dává Śrī Yāmunācārya, velký světec a oddaný:

Sok művelt bölcs, filozófus és transzcendentalista próbálkozik érzékszervei legyőzésével, minden igyekezetük ellenére azonban néha még a legkiválóbbak is áldozatul esnek az anyagi érzéki élvezetnek, az izgatott elmének köszönhetően. Viśvāmitra, a nagy bölcs és tökéletes yogī szigorú vezeklésekkel és a yoga gyakorlásával törekedett az érzékek feletti uralomra, de Menakā még őt is elcsábította, s rávette a nemi élvezetre. Természetesen sok hasonló példa akad erre a világtörténelemben. Az elmét és az érzékszerveket kordában tartani rendkívül nehéz, ha az ember nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. Az ilyen anyagi cselekedetektől nem lehet addig ellálni, míg elménket nem merítjük el Kṛṣṇában. Erre Śrī Yāmunācārya, a nagy szent és bhakta mutatott gyakorlati példát, aki azt mondta:

yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca

“Od té doby, co se má mysl věnuje službě lotosovým nohám Pána Kṛṣṇy a co vychutnávám stále nové transcendentální nálady, odvracím svou tvář, kdykoliv jen pomyslím na pohlavní život se ženou, a odplivnu si nad touto myšlenkou.”

„Mióta elmémet az Úr Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatába állítottam, s egy örökké megújuló transzcendentális íz élvezetében van részem, ha a nemi élvezet jut az eszembe, csak elfordítom az arcom, s köpök egyet.”

Vědomí Kṛṣṇy je tak transcendentálně příznivé, že díky němu se nám hmotný požitek automaticky znechutí. Je to jako když hladový člověk utiší svůj hlad dostatečným množstvím vydatného jídla. Mahārāja Ambarīṣa přemohl velkého yogīna Durvāsu Muniho rovněž jen tím, že jeho mysl byla na úrovni vědomí Kṛṣṇy (sa vai manaḥ kṛṣṇa-pādāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane).

A Kṛṣṇa-tudat olyan transzcendentálisan csodálatos dolog, hogy hatására az anyagi élvezet minden külön törekvés nélkül íztelenné válik, ahogyan az éhes embernek is elűzi az éhségét, ha elegendő mennyiségű tápláló ételt kap. Ambarīṣa Mahārāja szintén képes volt arra, hogy legyőzze a nagy yogīt, Durvāsā Munit, mert elméjét teljesen a Kṛṣṇa-tudat töltötte be (sa vai manaḥ krṣṇa-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane).