TEXT 49
49. VERS
Verš
Szöveg
buddhi-yogād dhanañ-jaya
buddhau śaranam anviccha
kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ
buddhi-yogād dhanañ-jaya
buddhau śaranam anviccha
kṛpaṇāḥ phala-hetavaḥ
Synonyma
Szó szerinti jelentés
dūreṇa – messzire eldobva; hi – bizony; avaram – szörnyű; karma – tettet; buddhi-yogāt – a Kṛṣṇa-tudat segítségével; dhanañjaya – ó, gazdagság meghódítója; buddhau – ilyen tudatban; śaraṇam – teljes meghódolást; anviccha – próbálj; kṛpaṇāḥ – fösvények; phala-hetavaḥ – akik tetteik gyümölcsére vágynak.
Překlad
Fordítás
Vykonáváním oddané služby zanech daleko všechny odporné činnosti a s tímto vědomím se odevzdej Pánu. Ti, kdo se chtějí těšit z plodů své práce, jsou lakomci, Dhanañjayo.
Ó, Dhanañjaya! Az odaadó szolgálat erejével tartsd távol magad minden emberhez nem méltó tettől, s ebben a tudatban hódolj meg az Úr előtt! Akik élvezni akarják munkájuk gyümölcsét, valamennyien fösvények.
Význam
Magyarázat
Ten, kdo skutečně pochopil, že jeho přirozené postavení je být věčným služebníkem Pána, se odmítne zaměstnávat jinak než prací spojenou s vědomím Kṛṣṇy. Jak již bylo vysvětleno, buddhi-yoga znamená transcendentální láskyplná služba Pánu. Tato oddaná služba je pro živou bytost tou správnou cestou. Jedině lakomci se chtějí těšit z plodů své práce, aby se tak jen více zapletli do pout hmoty. Všechny činnosti kromě jednání s vědomím Kṛṣṇy jsou odporné, protože konatele trvale udržují v koloběhu zrození a smrti. Nikdo by proto neměl chtít být příčinou jednání. Každý má dělat vše s vědomím Kṛṣṇy, pro Kṛṣṇovu spokojenost. Lakomci nevědí, jak používat bohatství, které získají přízní osudu nebo těžkou prací. Je třeba vynaložit všechnu energii na jednání s vědomím Kṛṣṇy — tím bude život úspěšný. Nešťastníci tak jako lakomci však svou lidskou energii ve službě Pánu nepoužívají.
Aki valóban megértette, hogy eredeti helyzete szerint az Úr örök szolgája, az a Kṛṣṇa-tudatban végzett munkán kívül minden más elfoglaltsággal felhagy. Ahogyan már megmagyaráztuk, a buddhi-yoga az Úr transzcendentális szerető szolgálatát jelenti. Ez a szolgálat az élőlény számára a cselekvés helyes módja. Csak a fösvények akarják élvezni munkájuk gyümölcsét, hogy egyre inkább elvesszenek az anyagi lét útvesztőjében. A Kṛṣṇa-tudatú tetteket kivéve minden cselekedet szörnyű, mert a végrehajtót szakadatlanul a születés és halál körforgásába kényszerítik. Az embernek ezért sohasem szabad azt kívánnia, hogy tetteinek ő legyen az oka. Mindent Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa elégedettségéért kell tennie. A fösvények nem tudják, hogyan használják fel jó szerencsével vagy fáradságos munkával szerzett vagyonukat. Minden energiánkkal a Kṛṣṇa-tudatban kell tevékenykednünk, s így életünk sikeres lesz. Akárcsak a fösvények, a szerencsétlen emberek sem állítják emberi energiájukat az Úr szolgálatába.