TEXT 59

59. VERS

Verš

Szöveg

yad ahaṅkāram āśritya
na yotsya iti manyase
mithyaiṣa vyavasāyas te
prakṛtis tvāṁ niyokṣyati

Synonyma

Szó szerinti jelentés

yat — jestliže; ahaṅkāram — falešného ega; āśritya — přijímající útočiště; na yotsye — nebudu bojovat; iti — tak; manyase — myslíš si; mithyā eṣaḥ — to vše je klamné; vyavasāyaḥ — rozhodnost; te — tvá; prakṛtiḥ — přirozenost; tvām — tebe; niyokṣyati — zaměstná.

yat – ha; ahaṅkāram – a hamis egónál; āśritya – menedéket keresve; na yotsye – nem fogok harcolni; iti – így; manyase – gondolkodsz; mithyā eṣaḥ – ez mind valótlan; vyavasāyaḥ – eltökéltség; te – tiéd; prakṛtiḥ – az anyagi természet; tvām – téged; niyokṣyati – tettre késztet majd.

Překlad

Fordítás

Jestliže nebudeš jednat podle Mého pokynu a bojovat, budeš sveden. Tvá povaha tě přiměje k boji.

Ha nem cselekszel az utasításom szerint, és megtagadod a harcot, tévútra lépsz. Természeted miatt a jövőben mindenképpen háborúskodnod kell majd.

Význam

Magyarázat

Arjuna byl válečník a narodil se s kšatrijskou povahou. Jeho přirozenou povinností tedy bylo bojovat. Vlivem falešného ega se však obával, že zabitím svého učitele, děda a přátel by si přivodil reakce za hříšné jednání. Považoval se za pána svých činů, jako kdyby sám rozhodoval o jejich dobrých a špatných výsledcích. Zapomněl, že je u něho Nejvyšší Osobnost Božství a nabádá ho, aby bojoval. Tak vypadá zapomnětlivost podmíněné duše. O tom, co je dobré a co špatné, rozhoduje Nejvyšší Osobnost a živá bytost má jen jednat s vědomím Kṛṣṇy, aby dosáhla dokonalosti života. Nikdo nemůže znát svůj osud tak, jak ho zná Nejvyšší Pán; proto je nejlépe přijmout Pánův pokyn a pak jednat. Je nutné neopomíjet nařízení Nejvyšší Osobnosti Božství či duchovního učitele, který je zástupcem Boha. Všichni by měli bez váhání jednat, aby splnili Pánův příkaz — tak budou za všech okolností v bezpečí.

Arjuna katona volt, kṣatriya természettel született, ezért természetéből adódóan a harc volt a kötelessége. Hamis egója miatt azonban attól tartott, hogy bűnéért, ha megöli tanárát, nagyatyját és barátait, el kell szenvednie a visszahatásokat. Valójában tettei urának gondolta magát, aki irányítani képes, hogy azok jó vagy rossz eredménnyel járnak-e, s megfeledkezett róla, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége ott állt mellette, és utasítása az volt, hogy harcoljon. Ez a feledékenység jellemző a feltételekhez kötött lélekre. Az Istenség Személyisége megmondja neki, hogy mi a helyes és mi a helytelen, és csupán Kṛṣṇa-tudatban kell cselekednie ahhoz, hogy elérje az élet tökéletességét. Senki sem ismeri a sorsát úgy, mint a Legfelsőbb Úr, ezért a legjobb elfogadni a Legfelsőbb Úr utasítását és aszerint cselekedni. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének vagy képviselőjének, a lelki tanítómesternek az utasítását senki se hagyja figyelmen kívül. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének parancsát habozás nélkül végre kell hajtani. Ez az, ami minden körülmények között védelmet nyújt az embernek.