TEXT 28
28. VERS
Verš
Szöveg
śaṭho naiṣkṛtiko ’lasaḥ
viṣādī dīrgha-sūtrī ca
kartā tāmasa ucyate
śaṭho naiṣkṛtiko ’lasaḥ
viṣādī dīrgha-sūtrī ca
kartā tāmasa ucyate
Synonyma
Szó szerinti jelentés
ayuktaḥ — nevztahující se na pokyny písem; prākṛtaḥ — materialistický; stabdhaḥ — tvrdohlavý; śaṭhaḥ — proradný; naiṣkṛtikaḥ — zběhlý v urážení druhých; alasaḥ — líný; viṣādī — zasmušilý; dīrgha-sūtrī — otálející; ca — také; kartā — konatel; tāmasaḥ — na úrovni kvality nevědomosti; ucyate — je řečeno, že je.
ayuktaḥ – a szentírások parancsait mellőző; prākṛtaḥ – materialista; stabdhaḥ – önfejű; śaṭhaḥ – csaló; naiṣkṛtikaḥ – másokat folyton sértegető; alasaḥ – lusta; viṣādī – mogorva; dīrgha-sūtrī – halogató; ca – és; kartā – cselekvő; tāmasaḥ – a tudatlanság kötőerejében lévő; ucyate – úgy mondják.
Překlad
Fordítás
Konatel, který jedná vždy proti pokynům písma, který je materialistický, tvrdohlavý, proradný a zběhlý v urážení druhých, líný, vždy zasmušilý a otálející, je prohlášen za konatele na úrovni kvality nevědomosti.
Az pedig, aki mindig olyan munkát végez, ami ellenkezik az írások parancsaival, materialista, önfejű, csaló, előszeretettel sérteget másokat, lusta, állandóan mogorva és halogató, a tudatlanság kötőerejében van.
Význam
Magyarázat
V písmech najdeme pokyny k tomu, jakou práci je třeba konat a jakou ne. Ti, kdo na tyto pokyny nehledí, dělají věci, které se dělat nemají. Jsou všeobecně materialističtí. Nenechávají se vést pokyny písem, ale kvalitami hmotné přírody. Nedá se říci, že by oplývali zdvořilostí, většinou jsou vychytralí a dobře vědí, jak urážet druhé. Jsou velmi líní — i když mají nějakou povinnost, nesplní ji tak, jak by měli, a odloží ji na později. Proto vypadají zasmušile. Se vším otálejí — to, co se dá udělat za hodinu, dělají celá léta. Takoví konatelé jsou na úrovni kvality nevědomosti.
A szentírásokban útmutatást találunk arra, milyen cselekedeteket ajánlatos végrehajtanunk, s melyektől kell tartózkodnunk. Akik ezt az útmutatást figyelmen kívül hagyják, azok az írások által nem ajánlott tettekbe merülnek, s általában materialisták. Nem az írások utasításait követve, hanem az anyagi természet kötőerői szerint cselekszenek. Egyáltalán nem kedvesek, hanem általában rendkívül alattomosak, s előszeretettel sértegetnek másokat. Nagyon lusták, s még a kötelességüket sem hajtják végre időben, hanem későbbre halasztják. Az ilyen emberek éppen ezért mindig mogorvának tűnnek. Halogatóak, s amit más egy óra alatt elvégezne, az nekik évekbe telik. Az ilyen cselekvők a tudatlanság kötőerejében vannak.