Skip to main content

TEXT 18

18. VERS

Verš

Szöveg

jñānaṁ jñeyaṁ parijñātā
tri-vidhā karma-codanā
karaṇaṁ karma karteti
tri-vidhaḥ karma-saṅgrahaḥ
jñānaṁ jñeyaṁ parijñātā
tri-vidhā karma-codanā
karaṇaṁ karma karteti
tri-vidhaḥ karma-saṅgrahaḥ

Synonyma

Szó szerinti jelentés

jñānam — poznání; jñeyam — předmět poznání; parijñātā — a znalec; tri-vidhā — tří druhů; karma — práce; codanā — podnět; karaṇam — smysly; karma — práce; kartā — konatel; iti — takto; tri-vidhaḥ — tří druhů; karma — práce; saṅgrahaḥ — souhrn.

jñānam – tudás; jñeyam – a tudás tárgya; parijñātā – a tudó; tri-vidhā – háromféle; karma – tett; codanā – hajtóerő; karaṇam – az érzékek; karma – a tett; kartā – a cselekvő; iti – ily módon; tri-vidhaḥ – háromféle; karma – tettnek; saṅgrahaḥ – halmazata.

Překlad

Fordítás

Poznání, předmět poznání a znalec jsou tři faktory podněcující k jednání. A smysly, práce a konatel jsou tři složky jednání.

A tudás, a tudás tárgya és a tudó a tett három ösztönző tényezője; az érzékek, a cselekedet és a cselekvő pedig a tett három összetevője.

Význam

Magyarázat

Každodenní činnost má tři druhy podnětů, jimiž jsou poznání, předmět poznání a znalec. Nástroje jednání, jednání samotné a konatel jsou složky jednání. Vše, co člověk koná, se vyznačuje těmito třemi činiteli. Než začne jednat, vybídne ho k tomu nějaký podnět, který se nazývá inspirace. Jakékoliv řešení, ke kterému se dospěje před samotnou činností, se projeví v subtilní podobě jednání, a potom se činnost skutečně odehraje. Nejprve musí proběhnout psychologický proces, který spočívá v myšlení, cítění a chtění. To se nazývá podnět. Inspirace k jednání pocházející z písem a ta, která pochází z pokynu duchovního učitele, je stejná. Když je přítomna inspirace a konatel, dochází k činnosti za pomoci smyslů zahrnujících mysl, která je jejich ústředím. Všechny tyto složky dohromady se nazývají souhrn činnosti.

Az általános tetteket három lendítőerő segíti elő: a tudás, a tudás tárgya és a tudó. A tett összetevőit az eszközök, maga a tett és a cselekvő képezik. Ezek a tényezők jelen vannak minden tettben, amit csak végezhet ember. A cselekvés előtt ösztönző erő lép fel, melyet inspirációnak neveznek. A tett eltervezése a tett finom formája, amit a tett végrehajtása követ. Először tehát a gondolkodás, érzés és akarás pszichológiai folyamatán kell keresztülmennie a cselekvőnek, s ezt nevezik hajtóerőnek. A cselekvésre ösztönző inspiráció akár a szentírásokból, akár a lelki tanítómester utasításaiból származik, ugyanaz. Ha van inspiráció, és adott a cselekvő is, az érzékek segítségével – amelyekhez az elme, valamennyi érzék központja is hozzátartozik – létrejön a tett. A tett összetevőinek együttállását a tett betetőzésének nevezik.