TEXT 19

19. VERS

Verš

Szöveg

iti kṣetraṁ tathā jñānaṁ
jñeyaṁ coktaṁ samāsataḥ
mad-bhakta etad vijñāya
mad-bhāvāyopapadyate

Synonyma

Szó szerinti jelentés

iti — takto; kṣetram — pole působnosti (tělo); tathā — také; jñānam — poznání; jñeyam — předmět poznání; ca — také; uktam — popsáno; samāsataḥ — ve stručnosti; mat-bhaktaḥ — Můj oddaný; etat — všechno toto; vijñāya — poté, co pochopí; mat-bhāvāya — Mého stavu bytí; upapadyate — dosáhne.

iti – ily módon; kṣetram – a cselekvés mezeje (a test); tathā – is; jñānam – a tudás; jñeyam – a tudás tárgya; ca – és; uktam – elmondatott; samāsataḥ – összefoglalóan; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; etat – mindezt; vijñāya – megértvén; mat-bhāvāya – az Én természetemhez; upapadyate – eljut.

Překlad

Fordítás

Takto jsem stručně popsal pole působnosti (tělo), poznání a předmět poznání. Jedině Moji oddaní to mohou dokonale pochopit a tak dosáhnout Mého stavu bytí.

Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.

Význam

Magyarázat

Pán ve stručnosti popsal tělo, poznání a předmět poznání. Toto poznání se skládá ze tří aspektů: znalce, předmětu poznání a procesu poznání. Vše dohromady se nazývá věda o poznání neboli vijñāna. Čistí oddaní Pána mohou proniknout do dokonalého poznání přímo, zatímco ostatní ne. Monisté říkají, že tyto tři věci nakonec splývají v jedno, ale to oddaní nikdy neuznávají. Poznání a rozvinutí poznání znamenají znát sebe samého na úrovni vědomí Kṛṣṇy. Nyní nás vede hmotné vědomí, ale jakmile přeorientujeme veškeré vědomí k činnostem Kṛṣṇy a budeme vnímat, že Kṛṣṇa je vším, dosáhneme skutečného poznání. Jinými slovy, poznání není ničím jiným než počátkem dokonalého pochopení oddané služby. To bude důkladně vysvětleno v patnácté kapitole.

Az Úr összefoglaló leírást adott a testről, a tudásról és a tudás tárgyáról. A tudás három tényezőből áll: a tudóból, a tudás tárgyából és a tudás folyamatából. Együttesen ezeket vijñānának, vagyis a tudás tudományának nevezik. A tökéletes tudáshoz az Úr tiszta bhaktája közvetlenül jut, míg mások képtelenek rá szert tenni. A monisták szerint végső fokon ez a három tényező eggyé válik, ám a bhakták nem fogadják ezt el. A tudás és a tudás kibontakozása azt jelenti, hogy az ember Kṛṣṇa-tudatban felismeri, hogy kicsoda is ő. Mindenki az anyagi tudat irányítása alatt áll, ám amint Kṛṣṇa tetteire irányítjuk tudatunkat, s megértjük, hogy Ő minden, igazi tudáshoz jutunk. Más szóval a tudás nem más, mint az odaadó szolgálat tökéletes megismerésének előzetes szintje. A tizenötödik fejezet ezt világosan el fogja magyarázni.

Souhrnně lze říci, že šestý a sedmý verš — od slov mahā-bhūtāni až po cetanā dhṛtiḥ — popisují hmotné prvky a určité projevy příznaků života, jež společně tvoří tělo neboli pole působnosti. Osmý až dvanáctý verš, od amānitvam po tattva-jñānārtha-darśanam — líčí proces poznání obou znalců pole působnosti, duše a Nadduše. Třináctý až osmnáctý verš, od anādi mat-param až po hṛdi sarvasya viṣṭhitam — potom líčí duši a Nadduši, Nejvyššího Pána.

Összegezve tehát, a 6. és a 7. vers (mahā-bhūtāni; cetanā-dhṛtiḥ) az anyagi elemeket és az életjelenségek különböző megnyilvánulásait elemzi. Ezek együttesen alkotják a testet, vagyis a cselekvés mezejét. A 8. verstől a 12-ig (amānitvam; tattva-jñānārtha-darśanam) a tudás folyamatáról olvashatunk, mely által megérthetjük a cselekvés mezejének mindkét ismerőjét, a lelket és a Felsőlelket is. A 13–18. vers (anādi mat-param; hṛdi sarvasya viṣṭhitam) a lélekről és a Legfelsőbb Úrról, azaz a Felsőlélekről beszél.

Byly tedy popsány tři aspekty: pole působnosti (tělo), proces poznání a duše společně s Nadduší. Zvláště je zde uvedeno, že jasně jim porozumět mohou jedině čistí oddaní Pána. Ti mají z Bhagavad-gīty dokonalý užitek a jsou schopni dosáhnout nejvyššího cíle, stavu bytí Svrchovaného Pána Kṛṣṇy. Pouze oddaní mohou Bhagavad-gītě porozumět a získat kýžený výsledek — nikdo jiný.

Három dologról esett tehát szó: a cselekvés mezejéről (a testről), a megismerés folyamatáról, valamint a lélekről és a Felsőlélekről. Ez a vers kijelenti, hogy kizárólag az Úr tiszta bhaktái érthetik meg ezt a három dolgot világosan. Az ilyen bhakták számára a Bhagavad-gītā tehát rendkívül hasznos; ők azok, akik el tudják érni a legfelsőbb célt, a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa világát. A bhaktákon kívül senki sem képes megérteni a Bhagavad-gītāt s elérni a kívánt eredményt.