Skip to main content
Knihovna » Bhagavad-gītā taková, jaká je » Kapitola jedenáctá

TEXT 19

19. VERS

Verš

Szöveg

anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam
anādi-madhyāntam ananta-vīryam
ananta-bāhuṁ śaśi-sūrya-netram
paśyāmi tvāṁ dīpta-hutāśa-vaktraṁ
sva-tejasā viśvam idaṁ tapantam

Synonyma

Szó szerinti jelentés

anādi — bez počátku; madhya — středu; antam — a konce; ananta — neomezená; vīryam — sláva; ananta — neomezené; bāhum — paže; śaśi — měsíc; sūrya — slunce; netram — oči; paśyāmi — vidím; tvām — Tebe; dīpta — planoucí; hutāśa-vaktram — oheň z Tvých úst; sva-tejasā — svou září; viśvam — vesmír; idam — tento; tapantam — rozpalující.

anādi – a kezdet; madhya – a közép; antam – és vég nélkülit; ananta – végtelen; vīryam – dicsőségűt; ananta – végtelen; bāhum – karút; śaśi – a Hold; sūrya – és Nap; netram – szeműt; paśyāmi – látlak; tvām – Téged; dīpta – a lobogó; hutāśa-vaktram – tüzet lövellő szájút; sva-tejasā – saját ragyogásod által; viśvam – az univerzum; idam – ez; tapantam – perzselve van.

Překlad

Fordítás

Nemáš počátek, střed ani konec. Tvá sláva je neomezená. Máš bezpočet paží a slunce a měsíc jsou Tvé oči. Vidím, jak z Tvých úst vychází planoucí oheň a jak svou září spaluješ celý tento vesmír.

Kezdet, közép és vég nélküli vagy, s dicsőséged határtalan. Számtalan karod van, s a Nap és a Hold a szemeid. Látom, amint szádból izzó láng tör elő, és sugaraid az egész univerzumot perzselik.

Význam

Magyarázat

Šest druhů bohatství Nejvyšší Osobnosti Božství nemá meze. Zde i na mnoha jiných místech se některé popisy opakují, ale opakování popisů Kṛṣṇovy slávy není podle písem literárním nedostatkem. Je řečeno, že když je někdo zmatený, užaslý nebo prožívá silnou extázi, znovu a znovu opakuje svá slova. To v žádném případě není chyba.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége hat fenséges jellemvonásának nincsen határa. Ebben az írásban itt is és sok más helyen ismétléssel találkozunk, ám a szentírások szerint nem tekinthető stílusbeli hibának, ha Kṛṣṇa dicsőségét ismételjük újra és újra. Azt mondják, ha valaki zavarban van, vagy döbbenet tölti el, vagy nagyfokú eksztázis keríti hatalmába, újra és újra elismétli kijelentéseit. Ez tehát nem hiba.