ТЕКСТ 8
8. VERS
Текст
Szöveg
кӯт̣а-стхо виджитендриях̣
юкта итй учяте йогӣ
сама-лош̣т̣ра̄шма-ка̄н̃чанах̣
kūṭa-stho vijitendriyaḥ
yukta ity ucyate yogī
sama-loṣṭrāśma-kāñcanaḥ
Дума по дума
Szó szerinti jelentés
гя̄на – придобито знание; вигя̄на – и осъществено знание; тр̣пта – удовлетворено; а̄тма̄ – живото същество; кӯт̣а-стхах̣ – духовно установен; виджита-индриях̣ – с овладени сетива; юктах̣ – подготвен за себепознание; ити – по този начин; учяте – се казва; йогӣ – един мистик; сама – уравновесен; лош̣т̣ра – камъчета; ашма – камък; ка̄н̃чанах̣ – злато.
jñāna – a megszerzett tudás által; vijñāna – és a gyakorlatban megélt tudás által; tṛpta – elégedett; ātmā – élőlény; kūṭa-sthaḥ – a lelki síkon; vijita-indriyaḥ – szabályozott érzékű; yuktaḥ – alkalmas az önmegvalósításra; iti – így; ucyate – mondják; yogī – a misztikus; sama – kiegyensúlyozott; loṣṭra – kavics; aśma – kő; kāñcanaḥ – arany.
Превод
Fordítás
Човек, напълно удовлетворен от придобитото и осъществено знание, е считан за себепознал се йогӣ или мистик. Той се намира на духовно равнище и владее себе си. Той гледа на всичко – на пясъка, на камъните и на златото – по еднакъв начин.
Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják yogīnak [misztikusnak], ha teljesen elégedetté vált megszerzett tudása és annak megvalósítása által. Az ilyen ember transzcendentális szinten áll, s önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kavics, kő vagy arany.
Пояснение
Magyarázat
Теоретичното знание, без реализация на Върховната Истина, е безполезно. В Бхакти-раса̄мр̣та синдху (1.2.234) се казва:
A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:
на бхавед гра̄хям индрияих̣
севонмукхе хи джихва̄дау
сваям ева спхуратй адах̣
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ
„Човек, чиито сетива са материално замърсени, не може да разбере трансценденталната природа на името, формата, качествата и забавленията на Шри Кр̣ш̣н̣а. Те се разкриват пред него само когато е одухотворил сетивата си чрез служене на Бога.“
„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”
Бхагавад-гӣта̄ е науката за Кр̣ш̣н̣а съзнание. Никой не може да стане Кр̣ш̣н̣а осъзнат чрез светска ерудиция. Човек трябва да има късмет да общува с личност с чисто съзнание. Кр̣ш̣н̣а осъзнатият е осъществил знанието си, защото по милостта на Кр̣ш̣н̣а намира удовлетворение в чистото предано служене. Осъщественото знание води до съвършенство. С трансцендентално знание убежденията ни стават непоколебими, докато академичното познание лесно може да ни заблуди и обърка с очевидните си противоречия. Само осъществилият духовно знание човек владее себе си, защото се е отдал на Кр̣ш̣н̣а. Той е трансцендентален, отвъд светската ерудиция и умозрителните разсъждения, които за другите може да са злато, но за него нямат по-голяма стойност от пясъка и камъните.
A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.