ТЕКСТ 30
30. VERS
Текст
Szöveg
сарвам̇ ча майи пашяти
тася̄хам̇ на пран̣ашя̄ми
са ча ме на пран̣ашяти
sarvaṁ ca mayi paśyati
tasyāhaṁ na praṇaśyāmi
sa ca me na praṇaśyati
Дума по дума
Szó szerinti jelentés
ях̣ – който; ма̄м – мен; пашяти – вижда; сарватра – навсякъде; сарвам – всичко; ча – и; майи – в мен; пашяти – вижда; тася – за него; ахам – Аз; на – не; пран̣ашя̄ми – съм загубен; сах̣ – той; ча – също; ме – за мен; на – нито; пран̣ашяти – е изгубен.
yaḥ – bárki; mām – Engem; paśyati – lát; sarvatra – mindenhol; sarvam – mindent; ca – és; mayi – Bennem; paśyati – lát; tasya – annak; aham – Én; na – nem; praṇaśyāmi – veszek el; saḥ – ő; ca – is; me – Számomra; na – nem; praṇaśyati – vész el.
Превод
Fordítás
Този, който ме вижда навсякъде и вижда всичко в мен, никога няма да остане без мен, нито пък Аз някога ще го изоставя.
Aki mindenhol Engem és mindent Bennem lát, annak számára Én sohasem veszek el, s ő sem vész el Számomra soha.
Пояснение
Magyarázat
Личността в Кр̣ш̣н̣а съзнание несъмнено вижда Бог Кр̣ш̣н̣а навсякъде и вижда всичко в Кр̣ш̣н̣а. Може да ни се струва, че тя възприема отделните проявления на материалната природа, но всъщност във всеки момент тя е осъзната за Кр̣ш̣н̣а и знае, че всичко е проявление на неговата енергия. Нищо не може да съществува без Кр̣ш̣н̣а и Кр̣ш̣н̣а е Повелител на всичко – това е основният принцип на Кр̣ш̣н̣а съзнание. Кр̣ш̣н̣а съзнание е пробуждане на любов към Кр̣ш̣н̣а – позиция, трансцендентална дори по отношение на материалното освобождение. На този етап на Кр̣ш̣н̣а съзнание, отвъд себепознанието, преданият става едно с Кр̣ш̣н̣а, в смисъл че Кр̣ш̣н̣а става всичко за него и го изпълва с любов. Тогава е налице интимна връзка между Бога и неговия предан. В това състояние живото същество не може да бъде погубено, нито Божествената Личност изчезва от погледа на своя предан. Сливането с Кр̣ш̣н̣а означава духовно унищожение. Преданият не поема такъв риск. Затова в Брахма сам̇хита̄ (5.38) се казва:
Aki Kṛṣṇa-tudatú, az valóban mindenhol az Úr Kṛṣṇát látja, s mindent Benne lát. Úgy tűnhet, hogy az anyagi természet valamennyi különálló megnyilvánulását látja, ám mindegyik esetben tudatában van Kṛṣṇa jelenlétének, mert tudja, hogy minden az Ő energiájának megnyilvánulása. Kṛṣṇa nélkül semmi sem létezhet, s Ő az Ura mindennek – ez a Kṛṣṇa-tudat alapelve. A Kṛṣṇa-tudat célja a Kṛṣṇa iránti szeretet kifejlesztése, vagyis annak a szintnek az elérése, amely transzcendentálisan az anyagi felszabadulás fölött áll. Ezen a Kṛṣṇa-tudatos síkon, amely túl van az önmegvalósításon, a bhakta eggyé válik Kṛṣṇával abban az értelemben, hogy számára Ő lesz minden, s az Iránta érzett szeretetben eléri a beteljesülést. A bensőséges kapcsolat Kṛṣṇa és a bhakta között ezen a szinten létezik. Az élőlény többé nem semmisülhet meg, s többé nem veszíti szem elől az Istenség Személyiségét. Kṛṣṇába olvadni lelki megsemmisülést jelent, s egy bhakta sohasem vállal ilyen veszélyt. A Brahma-saṁhitā (5.38) írja:
сантах̣ садаива хр̣дайеш̣у вилокаянти
ям̇ шя̄масундарам ачинтя-гун̣а-сварӯпам̇
говиндам а̄ди-пуруш̣ам̇ там ахам̇ бхаджа̄ми
santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti
yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpaṁ
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Почитам предвечния Бог, Говинда, когото преданите винаги виждат с очи, намазани с елея на любовта, във вечната му форма на Шя̄масундара, установена в сърцата им.“
„Govindát, az eredeti Urat imádom, akit a szeretet írjával bekent szemű bhakták örök Śyāmasundara formájában szünet nélkül a szívükben látnak.”
На този етап Бог Кр̣ш̣н̣а постоянно е пред очите на своя предан и той не престава да го вижда дори за миг. Това важи и за случая, когато един йогӣ вижда Бога като Парама̄тма̄ в сърцето си. Такъв йогӣ става чист предан и не иска да живее нито миг, без да вижда Бога вътре в себе си.
Ezen a szinten az Úr Kṛṣṇa sohasem tűnik el a bhakta látóköréből, s a bhakta sem veszíti el Őt többé szem elől. Ugyanez érvényes a yogīra is, aki szívében Paramātmāként látja Kṛṣṇát. Belőle tiszta bhakta lesz, aki egy pillanatig sem képes elviselni, hogy ne lássa szívében az Urat.