ТЕКСТ 13
13. VERS
Текст
Szöveg
гун̣а-карма-вибха̄гашах̣
тася карта̄рам апи ма̄м̇
виддхй акарта̄рам авяям
guṇa-karma-vibhāgaśaḥ
tasya kartāram api māṁ
viddhy akartāram avyayam
Дума по дума
Szó szerinti jelentés
ча̄тух̣-варн̣ям – четирите съсловия в човешкото общество; мая̄ – от мен; ср̣ш̣т̣ам – създадени; гун̣а – по качество; карма – и дейност; вибха̄гашах̣ – от гледна точка на разделението; тася – на това; карта̄рам – бащата; апи – въпреки че; ма̄м – мен; виддхи – ти трябва да знаеш; акарта̄рам – като не е извършител; авяям – непроменен.
cātuḥ-varṇyam – az emberi társadalom négy rétege; mayā – Általam; sṛṣṭam – teremtett; guṇa – a tulajdonság; karma – és a munka; vibhāgaśaḥ – felosztása szerint; tasya – annak; kartāram – atyjaként; api – bár; mām – Engem; viddhi – ismerj; akartāram – a nem cselekvőt; avyayam – a változatlant.
Превод
Fordítás
В съответствие с трите гун̣и на материалната природа и дейностите, свързани с тях, Аз създадох четирите съсловия в човешкото общество. Аз съм създателят на тази система, но знай, че Аз не съм извършителят, защото съм неизменен.
Az emberi társadalom négy osztályát Én teremtettem az anyagi természet három kötőereje és a rájuk jellemző munka szerint. Tudd meg, hogy bár Én vagyok e rendszer alkotója, Én mégis nem cselekvő és változatlan vagyok!
Пояснение
Magyarázat
Бог е създателят на всичко съществуващо. Всичко се поражда и поддържа от него и след унищожението на материалния свят всичко се връща в него. Следователно Той е създателят и на четирите социални класи в обществото, като се започне с класата на интелигенцията – бра̄хман̣ите, наречени така, защото се намират в гун̣ата на доброто. Следва класата на управляващите – кш̣атриите; те се намират в гун̣ата на страстта. Търговците, наречени вайши, са под смесеното влияние на гун̣ите на страстта и невежеството, а шӯдрите, работниците, са под влияние на гун̣ата на невежеството. Макар че Бог Кр̣ш̣н̣а е създател на четирите съсловия, Той не принадлежи към никое от тях, защото не е една от обусловените души, съставляващи човешкото общество. Човешкото общество е подобно на всяко друго животинско общество, но за да издигне хората над равнището на животните, Бог е създал изброените по-горе социални класи за постепенно развитие на Кр̣ш̣н̣а съзнание. Склонността към всяка дейност се определя от гун̣ите на материалната природа, които човек е придобил. Характерните признаци, съответстващи на различните гун̣и, са описани в осемнайсета глава на тази книга. Но личността в Кр̣ш̣н̣а съзнание превъзхожда даже бра̄хман̣ите. Въпреки че бра̄хман̣ите би трябвало да притежават качества, предполагащи познаването на Брахман – Върховната Абсолютна Истина, повечето от тях се докосват само до безличностното проявление на Бог Кр̣ш̣н̣а. Но този, който премине отвъд ограниченото познание на бра̄хман̣ите и достигне знанието за Върховната Божествена Личност, Шрӣ Кр̣ш̣н̣а, става Кр̣ш̣н̣а осъзнат или с други думи – ваиш̣н̣ава. Кр̣ш̣н̣а съзнание включва в себе си знание за всички пълни въплъщения на Кр̣ш̣н̣а: Ра̄ма, Нр̣сим̇ха, Вара̄ха и т.н. И както Кр̣ш̣н̣а е трансцендентален към системата от четири подразделения на човешкото общество, така и Кр̣ш̣н̣а осъзнатата личност е трансцендентална спрямо всички съсловия и социални групи, независимо дали става въпрос за общност, нация или биологични видове.
Az Úr a teremtője mindennek. Minden Tőle születik, Ő tart fenn mindent, s a megsemmisülés után minden Belé tér vissza. Ő a négy társadalmi rend teremtője is. A társadalmi felosztás az értelmiséggel, azaz szakkifejezéssel élve a brāhmaṇákkal kezdődik, mert ők a jóság kötőerejében vannak. A következő az irányítók osztálya, akiket kṣatriyáknak hívnak, mert a szenvedély kötőereje jellemzi őket. A vaiśyák, azaz a kereskedők a szenvedély és a tudatlanság kevert kötőerejében, a śūdrák, vagyis a kétkezi munkások pedig az anyagi természet tudatlanság kötőerejében élnek. Az emberi társadalom négy osztályát az Úr Kṛṣṇa teremtette, Ő azonban egyikhez sem tartozik, hiszen nem a feltételekhez kötött lelkek közül való, akik az emberi társadalom egy részét alkotják. Az emberi társadalom hasonlít bármelyik állati társadalomhoz, de az Úr megteremtette a fentiekben említett négy rendet, hogy kiemelje az embereket az állatias létből, s lehetővé tegye számukra, hogy fokozatosan fejlődjenek a Kṛṣṇa-tudatban. Hogy az ember milyen sajátságos tevékenységre érez hajlamot, azt az anyagi természet rá ható kötőereje határozza meg. Azokról az életjelenségekről, amelyek a különféle kötőerőkről tanúskodnak, a tizennyolcadik fejezet ír. A Kṛṣṇa-tudatú ember azonban még a brāhmaṇáknál is magasabb szinten áll. A brāhmaṇa szó arra utal, akinek jelleme alapján ismernie kell a Brahmant, a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, ám a brāhmaṇák legtöbbjét csak az Úr Kṛṣṇa személytelen Brahman-megnyilvánulása érdekli. De aki a brāhmaṇák korlátolt tudásán túllépve az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Śrī Kṛṣṇát ismeri meg, az Kṛṣṇa-tudatúvá, más szóval vaiṣṇavává válik. A Kṛṣṇa-tudat magában foglalja a Kṛṣṇa különböző teljes kiterjedéseiről – például a Rāmáról, Nṛsiṁháról, Varāháról és másokról – szóló tudást is. És ahogyan Kṛṣṇa transzcendentálisan az emberi társadalom négy osztálya fölött áll, úgy a Kṛṣṇa-tudatú ember is transzcendentális az emberi társadalom valamennyi osztályához képest, beleértve a közösség, nemzet és faj szerinti felosztást is.