ТЕКСТОВЕ 18 – 19
18 – 19. VERS
Текст
Szöveg
татха̄ ма̄на̄пама̄найох̣
шӣтош̣н̣а-сукха-дух̣кхеш̣у
самах̣ сан̇га-виварджитах̣
tathā mānāpamānayoḥ
śītoṣṇa-sukha-duḥkheṣu
samaḥ saṅga-vivarjitaḥ
сантуш̣т̣о йена кеначит
аникетах̣ стхира-матир
бхактима̄н ме прийо нарах̣
santuṣṭo yena kenacit
aniketaḥ sthira-matir
bhaktimān me priyo naraḥ
Дума по дума
Szó szerinti jelentés
самах̣ – еднакъв; шатрау – към врага; ча – също; митре – към приятеля; ча – също; татха̄ – така; ма̄на – на почит; апама̄найох̣ – и безчестие; шӣта – в студ; уш̣н̣а – зной; сукха – щастие; дух̣кхеш̣у – и нещастие; самах̣ – уравновесен; сан̇га-виварджитах̣ – освободен от всякакво общуване; туля – еднакъв; нинда̄ – в клевета; стутих̣ – и репутация; маунӣ – мълчалив; сантуш̣т̣ах̣ – удовлетворен; йена кеначит – без нищо; аникетах̣ – без жилище; стхира – установен; матих̣ – решителност; бхакти-ма̄н – зает с предано служене; ме – на мен; приях̣ – скъп; нарах̣ – човек.
samaḥ – egyenlő; śatrau – az ellenséggel; ca – is; mitre – baráttal; ca – is; tathā – így; māna – tiszteletben; apamānayoḥ – és szégyenben; śīta – hidegben; uṣṇa – és melegben; sukha – boldogságban; duḥkheṣu – és boldogtalanságban; samaḥ – kiegyensúlyozott; saṅga-vivarjitaḥ – kerüli a rossz társaságot; tulya – egyenlő; nindā – szégyenben; stutiḥ – és jóhírben; maunī – csendes; santuṣṭaḥ – elégedett; yena kenacit – bármivel; aniketaḥ – hajlék nélküli; sthira – rendületlen; matiḥ – eltökélt; bhakti-mān – odaadó szolgálatot végző; me – Nekem; priyaḥ – kedves; naraḥ – ember.
Превод
Fordítás
Той се отнася еднакво към приятели и врагове, остава уравновесен в чест и безчестие, зной и студ, щастие и нещастие, слава и позор, свободен е от замърсяващо общуване и е винаги мълчалив и удовлетворен, не се грижи да си осигури жилище, твърдо установен е в знание и е посветен на предано служене – такъв човек ми е много скъп.
Aki egyformán bánik barátaival és ellenségeivel, aki tiszteletben és gyalázatban, hidegben és melegben, boldogságban és boldogtalanságban, hírnévben és szégyenben egyformán kiegyensúlyozott, kerüli a rossz társaságot, mindig csendes, mindennel elégedett, nem törődik semmilyen hajlékkal, szilárd a tudásban, s odaadó szolgálatba merül, az nagyon kedves Nekem.
Пояснение
Magyarázat
Преданият избягва всяко неподходящо общуване. Понякога човек е хвален, понякога е хулен – такава е природата на човешкото общество. Но преданият остава безучастен към преходните слава и позор, към щастието и нещастието. Той е много търпелив. Наричан е мълчалив, защото не говори за нищо друго, освен за Кр̣ш̣н̣а. Мълчалив не означава, че не трябва да говори изобщо, а значи, че не трябва да говори безсмислици. Той говори само за важни неща, а най-същественият разговор за него е разговорът за Върховния Бог. Преданият е щастлив при всички обстоятелства. Понякога може да получи много вкусни храни, друг път – не, но той е удовлетворен. Той не се грижи за комфортно жилище. Понякога може да живее под дърво, друг път в дворец – за него е без значение. Наричат го устойчив, защото е установен в своята решителност и знание. Можем да открием известно повторение в описанията на качествата на един предан, но това е само, за да се наблегне върху факта, че той трябва да придобие всички тези качества. Без добри качества не можем да бъдем чисти предани. Хара̄в абхактася куто махад-гун̣а̄х̣ – човек, който не е предан, няма добри качества. Всеки, който иска да бъде приеман за предан, трябва да развие добри качества. Разбира се, преданият не полага свръхусилия, за да придобие тези качества, защото дейностите в Кр̣ш̣н̣а съзнание и преданото служене му помагат да ги развие от само себе си.
A bhakta távol tartja magát minden rossz társaságtól. Az emberi társadalomra az jellemző, hogy az embert egyszer dicséret, másszor rágalom éri, ám a bhakta mindig fölötte áll a felszínes hírnévnek, szégyennek, boldogságnak vagy boldogtalanságnak. Nagyon türelmes, és mivel kizárólag Kṛṣṇával kapcsolatos témákról beszél, csöndes. Az, hogy valaki csöndes, nem teljes némaságot jelent, hanem azt, hogy nem beszél ostobaságot. Az embernek csak arról kell beszélnie, ami lényeges, s a bhakta számára az a legfontosabb, ha a Legfelsőbb Úrról beszélhet. Minden körülmények között boldog: néha finom ételeket kap, máskor nem, de ennek ellenére mindig elégedett. Azzal sem törődik, hol kell laknia. Néha egy fa alatt üt tanyát, máskor palotában él, de egyikhez sem ragaszkodik. Rendíthetetlennek azért hívják, mert szilárdan kitart elhatározása mellett, s megingathatatlan a tudásban. A bhakta tulajdonságainak felsorolása közben néha ismétléssel találkozunk. Ez azért van, hogy még nagyobb nyomatékot kapjon: egy bhaktának el kell sajátítania e jellemvonásokat. Jó tulajdonságok nélkül senki sem válhat tiszta bhaktává. Harāv abhaktasya kuto mahad-guṇāḥ: aki nem bhakta, annak nincsenek jó tulajdonságai. Ezért aki azt akarja, hogy bhaktának tekintsék, annak ki kell fejlesztenie e vonásokat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy erre külön erőfeszítést kell tennie. A Kṛṣṇa-tudat és az odaadó szolgálat gyakorlása révén e jó tulajdonságokra minden külön igyekezet nélkül szert fog tenni.